Kontinensünk sem gazdaság, sem tudomány sőt még a tömegkultúra terén sem meghatározó jelentőségű már évtizedek óta. Milyen tényezők teszik egyedivé mégis, amelyek alapján kulturálisan elhatárolható másoktól?
1.Nem a kereszténység
Az amerikai kontinensen jelenleg jóval több keresztény él mint Európában, sőt Fekete-Afrikában is már közel annyian vannak, de nemsokára ott lesznek a legtöbben. Ha komolyan ragaszkodni akarnánk a keresztény Európa eszméjéhez (az iszlámmal szemben), akkor rengeteg afrikai bevándorlót kellene betelepíteni, - szerencsére egy ilyen őrült ötletet senki nem venne komolyan. Gondoljunk bele abba is, hogy az USA keresztény állampolgárai közül sokan aggódnak a szintén keresztény mexikóiak és más keresztény közép-amerikai államokból jövő bevándorlók miatt. Egyébként pedig a kereszténység bölcsője sem Európában, hanem egy negyedik kontinensen, Ázsiában volt. (Egy átmeneti korszakra az ún. európai középkorra mondható csak el, hogy kereszténység egyenlő Európa. Sokan ebben az egyébként eléggé sötét korba vágyódnak vissza. Amellett, hogy Kínával, Törökországgal és Kazahsztánnal kötnek szövetséget.)
2.Kevésbé fogyasztói társadalom
Az is jellemzi, hogy a fejlett országok közül az európaiaknál a legkevésbé elterjedt a konzumerizmus, a pazarló fogyasztói szemlélet. Elég ha megnézzük az egyes országok ökológiai lábnyomát, az is kifejezi az energiával való pazarlást: az USA 8,22 értékével szemben például a németeknél ez 5,3 ami még mindig nagyon magas, de lényeges különbséget jelent. A németeket és más Európai országokat éppen hogy azért kritizálják, mert a termelésükhöz képest túl keveset fogyasztanak. Vannak természetesen kivételek, a legközismertebb a brit turik esete, ahol az árubőséget az biztosítja, hogy az angolok minden évben lecserélik a ruhatárukat. Más jellemzők alapján is látni fogjuk, hogy a britek már kevéssé tartoznak Európához, ezért a brexit várhatóan növelni fogja Európa egységét. Legjobb lenne a Nagy-Britanniát elvontatni valahova az Atlanti-Óceán közepére, ott lenne a helyük, bár ez ellen a skótok bizonyára tiltakoznának.
Ja és akkor még ott van a rengeteg energia-nagyhatalom (Oroszország, Kína, USA, Szaúd-Arábia), amely szennyezi a világot a kőolajjal és a szénnel, lassítva a világ és Európa átállását a megújuló energiafogyasztásra.
Nem beszélve azokról az országokról mint Ausztrália, ahol az 5 éves TV-ket és egyéb megunt, de jó állapotú műszaki cikkeket gyakran kiteszik az út szélére és vesznek helyette újabbakat.
A környezetvédelem a mindennapokban és a kormányzati szinten is Európában a legfejlettebb, a megújulók részaránya a leggyorsabban növekszik.
3.Vagyoni egyenlőtlenség és szociális védőháló
Ha megnézzük a GINI világtérképet és kivesszük belőle azokat az országokat, ahol azért van vagyoni egyenlőség, mert gyakorlatilag mindenki nagyon szegény, akkor Európa fölénye jól látható a többi kontinenssel szemben. Ez köszönhető részben a szociális elvek alkalmazásának (pl. Skandináviában egyesek szerint félig szocializmus van), másrészt a hagyománynak, amely háttérbe szorította a despotizmust és lehetővé tette a polgárság felemelkedését. Oroszországban, Kínában és számos ázsiai országban még ma is nagy hagyománya van a despotikus egyszemélyi hatalomgyakorlásnak, ahol az uralkodó teljhatalmat kap és a vagyonok fölött is ő rendelkezik, a magántulajdonok biztonsága nem teljes még ma sem.
4.Együttélés a múlttal
Európában az emberek nagy része együtt él a történelmi múltjával, rengeteg a jó állapotú műemlék, amelyek nem csak turista attrakció, hanem szervesen illeszkedik a hétköznapokba, főtéri épületekként (pl. városháza, templom, üzletek), olykor egész városrészekben élnek az emberek régi lakóházakban. A jó állapotú műemlékek nagy száma nem feltétlenül annak köszönhető, hogy az országok végigrabolták a világot, sokkal inkább az okos kereskedők és egyéb vállalkozók gazdagodásának (az imént jellemzett despotizmus hiányának), és a kiegyenlített vagyoni viszonyok alapozták meg a demokráciák kialakulását is. A kisebb városokban és a falvakban a hagyományápolás, az ősi mesterségek valamint a kézműves termékek újjáéledése jellemző.
5.Kulturális kifinomultság
Sehol a világon nincs olyan kulturális sokszínűség és pezsgő kulturális élet mint Európa nagyobb városaiban. Ha csak a zenét nézzük: a popzene, népzene és a komoly zene kultúrája egyaránt virágzik számos városban, amelyet a különféle fesztiválok nagy száma mutat. A dizájn tekintetében az amerikaikat és másokat még mindig lekörözik az olaszok és a franciák (pl. divat terén), az európai ízlést kifinomultabb, a polgárai műveltebbek mint ami más, fejlett országokban jellemző. A kulturális élet szervesebbnek mondható és kevésbé a sznobok kiváltsága.
6.Alacsony bűnözési ráta és kevéssé elnyomó államok
Európa a béke szigetének mondható a bűnözést tekintve, Latin-Amerikával és Afrikával összevetve nagyságrendi különbségek vannak, de Oroszországgal és az USA-val szemben is jelentős a kontraszt. Kínában elvileg nem nagyon van bűnözés, léteznek viszont átnevelő táborok és politikai alapon történő bebörtönzések, valamint kiépül a megfigyelő hálózat. Oroszországban és Ázsia nagy részén politikai kapcsolatokkal is rendelkező maffiák uralma jellemző számos területen, az USA-ban is a lehallgatások, a drog elleni küzdelem és a fegyverhasználat miatti bebörtönzések rontják egyes térségekben az állampolgárok közérzetét.
7.A jelenlegi fejlettséget megalapozó eszmeáramlatok és a politikai sokszínűség
Európa mai képét a kereszténység mellett (sőt annál is nagyobb mértékben) a racionalizmus, a humanizmus és a felvilágosodás alapozták meg. Azok az országok lettek sikeresek, ahol ezek az eszmeáramlatok jelentős hatással voltak, viszont ahol a szerencsétlen földrajzi és történelmi viszonyok miatt kevésbé (Balkán, Oroszország, Ukrajna), ott jellemző ma is az elmaradottság, mert a társadalmi bizalom és együttműködés kultúrája kevésbé fejlett. (Az olajnagyhatalmak mint Szaúd-Arábia is gazdasági fejlettségükhöz képest igen fejletlen társadalomszerkezettel rendelkeznek.) Európa határait a politikai berendezkedés is jól jellemzi: a társadalmi kifinomultság és a versengő eszmék a politikai sokszínűség irányába hatnak: szocdemek, zöldek, kereszténydemokraták, szociáldemokraták, szélsőjobbos és baloldali populisták, liberálisok stb. A britekre jellemző egyedül a két nagy pár uralma, máshol a koalíciók sokkal változatosabbak.
8.A szélsőjobb fekete-fehér világképe nem illik a mai Európába
Az előzőek értelmében egy demagóg hazugság a kormányunk állítása, hogy Európában konzervatívak és balliberálisak harca zajlik, ez egy szélsőjobbos látásmód, amelynek az égvilágon minden "balliberális", ami nem illik a rendpárti, fasizmus felé hajló felfogásába. Európa színes társadalmaiban sehol sem akarnak harcolni "idegenek" ellen és nincs is erre semmi szükség. A törököknél, oroszoknál és egyes balkáni országokban van csak jelentős tere és vevőközönsége a nacionalista és szélsőjobbos retorikának, sőt a Balkánon most kevésbé, mert csatlakozni szeretnének az EU-hoz és emiatt vissza kell, hogy fogják magukat. Az orbánista politika azonban az országot egyértelműen kelet felé sodorja, a fent jellemzett európai normákkal szemben. Mivel az Európai Néppárt ezeket a normákat nem fogadja el, ezért valószínűnek tűnik, hogy a Fideszre adott szavazatok számunkra haszontalanok lesznek, mert a kormánypár képviselői nem fognak tudni részt venni az Európát érintő döntésekben, legfejlettebb protestálnak és kibicelnek. (Úgy járva mint az előző ciklusban a Jobbik, amely előzőleg az asztalra csapó ököllel kampányolt, azonban képviselőik legfeljebb csak közelről nézték, jó pénzért az Európa Parlament munkáját.)
9.A legöregebb kontinens
Európa messze a legidősebb kontinens jelenleg, egyszerűen azért, mert a nagy demográfiai ciklus itt kezdődött és itt van leginkább leszálló ágban. Erre különféle reakciók lehetnek, nem tudom eldönteni, hogy melyik a legjobb megoldás. Az egyik, hogy hagyjuk a létszámot fokozatosan lecsökkenni és a fokozódó automatizálással, vendégmunkásokkal pótoljuk a gazdaságok munkaerő igényét. Másik megoldás a bevándorlók betelepítése: jogos aggodalom, hogy ha a bevándorlás túlságosan tömeges, akkor elmoshatja és a saját képére formálhatja Európa jelenlegi kultúráját. Ez csak akkor lehet járható út, ha tudjuk szűrni az asszimilációra képes és a megfelelő kulturális sajátságokkal rendelkező bevándorlókat. Harmadik a természetes szaporodás ismételt felpörgetése, ami rövid, és középtávon nem jelent megoldást, inkább hosszabb távon (30 éven túl), amelyre a legtöbb országban vannak különféle törekvések. Itt megint nem egymást kizáró, hanem sokkal inkább versengő eszmékről van szó és a különféle megoldások ötvözéséről - ennek megértéséhez megint csak a kifinomultságon alapuló európai kulturális hagyomány ismerete szükséges.
10.Az európai identitás él és virágzik, a kontinens aranykorát éli
Számos egyéb terület mint a sport is azt mutatja, hogy Európa jelenleg is a csúcson van. (A legnépszerűbb sport a foci európai dominanciája bevándorlók ésszerű és eredményes honosítására mutat példát, a sport egyébként is jelentős motiváló erőt jelent a szegényebbek számára. Emellett más látvány sportágakban mint a Forma 1 és a tenisz is Európa van az élen.)
Különféle boldogságfelmérésekben szintén európai országok állnak az élen.
Olyan nagyhatalmak mint az USA, Oroszország és Kína számunkra sok tekintetben barbár országok maradnak, egyikre sem jellemző az a sokszínűség és kulturális gazdagság mint Európa országaira és kis régióira. Példaként az európai filmek jóval érzékenyebbek mint a giccses, látványosságra és brutalitásra menő holliwoodi alkotások.
Szélsőjobbos ultra-konzervatív emberek, köztük értelmiségiek is erős kisebbrendűségi érzésekkel küszködnek, ami onnan látszik, hogy mennyire indulatosan és ész nélkül támadják mindazt, ami "nyugatról" jön. Nem tudják azt, hogy az európai kultúra még sosem mosott el helyi értékeket (élnek és virulnak baszkok, katalánok, bretonok stb.), másrészt pedig a németek is tanultak valakitől késsel-villával enni, a franciák is stb, a kulturált szokásokat mindenki átvette valakitől. (Ellenben létezik olyan, hogy amerikai életforma, a saját uniformizáló szórakoztatási és fogyasztási szokásaival.)
A nemzeti identitás és a regionális identitás semmilyen ellentmondásban nincs az európaival.
Megalománia és hatalmi gőg csupán azok törekvése, akik Európát szeretnék a saját képükre formálni és a versengő, sokszínű kontinenst valamennyire összefogó és integráló szövetségi rendszert ennek érdekében teljesen szétzilálni.