Ideo-logikák

Így változott a munkakultúránk a nemzetközi cégek hatására

2020. március 10. - Tamáspatrik

Kétféle magyar állampolgár van, az olyan aki ismeri a modern céges kultúrát és az olyan, aki nem ismeri. Például az államigazgatásba csak megkésve és csak részlegesen szivárognak be a modern céges eljárások, és a politikai megfontolások is gyakran űberelik a hatékony és rugalmas működés szempontjait. Akik nem ismerik a modern cégek működését, nagy eséllyel különféle előítéletek mentén és városi legendák alapján fogják megítélni ezeket, emellett a fő közéleti kérdéseket is feltehetően másként fogják fel.

A rendszerváltás után olyan nemzetközi gyártó cégek jelentek meg nálunk beruházóként, amelyek sok évtizede a világpiacon versenyeztek. Ennek érdekében a legfejlettebb eljárásokat, sztenderdeket és „legjobb gyakorlatokat” kellett, hogy alkalmazzák a napi működésükben. A nagy cégektől, az egyes iparágak high-tech élenjáróitól terjedtek ezek az eljárások a kisebbek felé, nem egy esetben csak úgy válhatott egy cég beszállítóvá, hogy bizonyítani tudta a rendszerszerű működést, (tehát hogy egy nyelven beszél a vevőjével), a mérce pedig mindig egyre magasabbra került.

A szellemi területen dolgozók gondolkodásába valamennyire beépült ez a szemlélet, ami borzasztóan száraznak és unalmasnak tűnhet, épp azért mert racionális és nem hagy teret sem a színpadias érzelmeknek sem a demagógiának. Többek között az alábbiakból áll a rendszerváltás óta eltelt évek pozitív hozadéka a vállalati kultúrákban.

1.Minőségbiztosítási rendszer

A rendszerváltás előtt egyes magyar cégek képesek voltak a magas szintű minőségre, ezt azonban nem nagyon tudták folyamatosan fenntartani, tipikus példája volt ennek a Pannónia motorkerékpár. A minőségbiztosítás egy olyan rendszert jelent, amely képes az egyenletes minőséget fenntartani.

2.Tervezés és mutatószámok

A vállalat vezetése az egész vállalatra és az egyes vezetők számára számszerűsíthető célokat határoz meg és ezek alakulását folyamatosan követi. Nyilván mindenki igyekszik egy kicsit kozmetikázni az eredményeit, de a mérhetőség mégis olyan elem, ami régebben nem volt annyira jellemző, a számok világa kevés teret hagy a mellébeszélésnek. A „megmagyarázom a bizonyítványomat” elv többnyire nem működik.

3.Vevőorientáltság

Alapvetően vevői elvárásoknak és nem valamiféle pártközpontnak kell tudni megfelelni, ami nagyfokú rugalmasságot és együttműködést feltételez. Ha én sem akarok egy Trabantra 5 évet várni, akkor nekem is érdekem egy olyan rendszerben dolgozni, amely vevő központúan működik.

4.Kevésbé bürokratikus működés

Az egyes munkatársak önállóan és felelősen visznek egyes területeket, naponta rengeteg döntést hoznak meg ismert szabályok és szempontok alapján. Az adott terület vezetője inkább csak tájékoztatást kap a történésekről, illetve a bonyolultabb, speciálisabb esetekre kell, hogy összpontosítson.  A bürokrácia lelassít mindent és átláthatatlanná teszi a szervezet működését, bár nem küszöbölhető ki teljesen, főként a nagyobb szervezetekben. Az is fontos a cégeknél manapság, hogy a különféle kommunikációs csatornákat a dolgozók gyorsan és hatékonyan működtessék. Sok cég azt is elvárja a beosztottaktól, hogy javaslatokat, újításokat terjesszenek elő és a hasznosíthatóakat jutalmazza is.

5.Hatékonyabb megbeszélések

Régen a céges értekezleteken órákat beszéltek úgy, hogy egy idő után már senki nem tudta, miről is van szó. Gyakran előfordultak a „de úgy van”, „de nincs úgy” típusú viták, észérvek nélkül. Manapság a megbeszélések sokkal célorientáltabbak, a lényeg a feladat-felelős-határidő rendszer.

6.Az egyéni hibák esélyének kiküszöbölése

A hibáztatások helyett, hogy ki a személyi felelős, inkább olyan rendszert igyekeztek kialakítani a cégek, ami lecsökkenti a hibázás esélyeit és ellenőrzési lépcsőket iktat be. Kevésbé függ a termék minősége attól, hogy X vagy Y dolgozik-e éppen, bár ez nem jelenti azt a legtöbb cégnél, hogy a dolgozók távvezérlésű, lélektelen „biorobotok” kell, hogy legyenek. A „robosztus” rendszer, ahol a folyamatok jól átláthatók és szervezettek viszont ma már alapkövetelmény. Az is fontos, hogy a felelősségek nem kesze-kuszák, hanem eléggé jól átláthatóan az egyes feladatokhoz rendeltek. A felelősség tehát általában megállapítható, de a bűnbakképzés nem cél, sokkal inkább az, hogy ne fussunk bele ugyanabba még egyszer. (Megelőző intézkedések bevezetése.)

7.Demokratikus szellemiség

A modern vállalat nem feudális  jellegű, ahol a vezetőknek hajbókolni illik és az sem működik egy vitában, hogy „mert én vagyok a főnök”, bár a végső döntést a vezetők hozzák meg vagy hagyják jóvá. Láttam olyat, hogy egy beosztott a főnökét néha nyilvánosan lehülyézte, az értékelésnél viszont mégis dicséretet kapott (igaz, hogy nem magyar volt a főnöke). Ez sem magától értetődő és nem volt mindig így, például aki nem dolgozott még alapvetően demokratikus szellemiségű cégnél az könnyen lehet, hogy a demokráciáról azt hiszi, hogy valami kamu vagy átverés. (Aki kicsiben nem tapasztalja meg a demokrácia működését, nagyban sem fogja tudni elképzelni.)

A rendszerváltással nagyon sokat nyertünk munkakultúrában a „multik” bejövetelével, amelyet számos magyar cég is akár kényszerből, akár önkéntesen igyekszik beépíteni a napi működésébe. Tehát ha a nagy nemzetközi cégek nagy része ki is vonulna, az elsajátított szemlélet akkor is használható lenne a magyar cégek vezetői számára. Egy olyan apróság is mint a japán eredetű 5S rendszer (voltaképp rend és tisztaság rendszer szintű fejlesztése) már önmagában több százalékkal növelte a cégek által termelt GDP-t.

A legnagyobb szolgáltató világcégek azonban ma már a fent felsorolt elvekhez képest is lényegében szintet léptek és még sokkal modernebb eljárásokat dolgoztak ki, még rugalmasabb vállalati szemléletben működnek, tehát a legtöbb mai cég működése is még bőven továbbfejleszthető. (Amellett persze, hogy semelyik cég működése nem tökéletesen az elvek szerint alakul, mindegyiknek vannak bőven gyenge pontjai és hiányosságai is.)

A világ számos részén, ahol nincsenek jelen a high-tech cégek, vagy sok a munkanélküli és alkalmi állásokból tengődő ember, vagy pedig a nagy cégeknél alacsony szintű munkához jutnak csak előrelépési lehetőségek nélkül, az állampolgárok nagy részére az irracionális szemlélet, dühös antikapitalizmus és a szélsőséges politikai mozgalmak támogatása a jellemző, vagy mint nálunk az államtól várják csodát.

A világ jelentős GDP termelő centrumaiban ezzel szemben általában modern, viszonylag jól szervezett és racionálisan, hatékonyan működő szolgáltató és termelő cégek vannak többnyire nagyvárosok közelében. A vállalatok kultúrája a náluk dolgozók gondolkozására is nyilvánvalóan hatással bír, akik az egzisztenciális ellenérdekeltségük mellett emiatt se nagyon vevők a politikai demagógiára.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr7115514616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2020.03.11. 00:13:59

Összeborzolódott a szemöldököm.
Jelentése: O.o ??? :/ o.O ?!?! +hah

2020.03.11. 00:27:19

Mármint nem magával az irománnyal van bajom, hanem azzal, hogy kinek és mit akarunk már megmagyarázni?
Az alapvető félreértés ott van általában, hogy ki a "vevő", innentől a "minőség" is egészen mást jelent.
"A legnagyobb szolgáltató világcégek azonban ma már a fent felsorolt elvekhez képest is lényegében szintet léptek és még sokkal modernebb eljárásokat dolgoztak ki"
Ugye. Ami cégeket láttam, az szerintem "dinamikus fejlődés" izomszaggal világhódítás agyonmotiválunk mindenkit dumával is világviszonylatban max. középen, egyéb esetben hátul kullognak.

2020.03.11. 00:39:45

Egyébként ráadásul az egész azon a ponton kiábrándító de nagyon, ahol a cég szerint ők mekkora badass-ek, aztán olyan mentalitásúakat alkalmaznak, akik szerint "jóvanazúgyhagymenjen"-szóval ehhez a mentalitáshoz sáros gumicsizma és a reggeli kétdekás illik nem a gyártás. Röhej :D

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.03.11. 10:57:02

Egyszerűen bejöttek új szokások, semmi egyéb. Se nem jobbak, se nem hatásosabbak.

A nagy nyugati multu cseppet sem műkdik logikusabban, mnt egy komcsi vállalat.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.03.11. 11:17:25

Az a robosztus inkább robusztus lesz, de ha már magyarok vagyunk akkor szilárd

Laptop7712 2020.03.11. 11:32:07

Nem, a multi azért jött ide, hogyha már ingyen megkapta a teret, akkor -hogy meg tudja tartani - valahogy szabályozni kellett azt, hogy a helyi nagyon ne tudjon mást tenni, csak részt venni a játékban. Ezzel a történettel elvesztettük azt, hogy organikusan rá tudjunk épülni arra a gazdasági tradícióra, amely hazánkat jellemezte 1920- 1947 között. Azért mondom ezt az időszakot, mert 1920-ban nagyjából 5 évet adtak az országnak.
Továbbá azt mondod ezzel, hogy a multik az istenek, és csak ezek képesek valamilyen szintű értékképzésre kis hazánkban. Ez nincs így. Voltak értékeink 89 előtt is, sőt, nagyon komoly értékeink voltak, csak ugye, az 100% magyar tulajdonban, volt, amit a multi nem nagyon csíp. Minőségbiztosítás? Meg hatékonyság? Ez sem a multikkal jött be kis hazánkba. A minőségbiztosítási rendszerek az élelmiszergazdaságban bejöttek már a 60-as évek végén az új gazdasági mechanizmussal, és ezt rendszerszinten modellezgették számítógéppel akkoriban már. A rendszerszintű hatékonyság megjelent, nem csak duma szinten. Tehát lenne mire építeni. Az, hogy a multi hatékony lenne? Ezt nem mondhatnám. A multi leképez egy komplex szervezeti struktúrát, ami leképezhet egyfajta hatékonyságot, és tele van felesleges fizetett pozíciókkal, ez tényszerűen igazolható.
Kell 20 000 melóhely az SSC-ben? Persze, megcsináljuk, csak fizessétek 5 évig ingyen a melóst, és lőn meglesz, nem lesz ebben hiba, ez is hatékonyság, csak másképpen megközeleítve.

Itt van pl ez:
www.vox.com/2018/5/8/17308744/bullshit-jobs-book-david-graeber-occupy-wall-street-karl-marx
Vagy ez:
David Graeber - Bullshit Jobs
www.youtube.com/watch?v=R07TlNqz9X4

szobatars 2020.03.11. 12:24:25

Igen távol állnak nézeteim birka szaktárstól, de most igazat kell adjak neki. (Van ilyen, nálam nem az számít, ki mondja, hanem az, hogy mit mond. Tudom, ez ma sci-fi Magyarországon, bár mindig is így volt.)

Szóval..diploma munkámat a munkaszervezeti reformokról írtam, magyar és svéd példákat összevetve. 5 évet dolgoztam az Amazonnál, aminél multibb cég nem is kell. Az én részlegemben 56 különböző nációból érkezettek dolgoztak együtt.

Hogy tömör legyek. Az Amazon sokkal közelebb áll a kínai (vietnami, bangladeshi, stb.) foglalkoztatási kultúrához, mint a svédhez. Megkockáztatom, még a 35 évvel ezelőtti magyar munkakultúra is jobb színvonalú volt és hatékonyságban sem volt rosszabb.

A közigazgatásban meg nagyjából hasonló a helyzet egész Európában.

powerage 2020.03.11. 13:16:00

"Kétféle magyar állampolgár van, az olyan aki ismeri a modern céges kultúrát és az olyan, aki nem ismeri."

A leírtak alapján a szerző az utóbbi csoportba tartozik...

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.03.11. 14:27:45

@szobatars: egy példából igencsak megbízhatatlan képet lehet festeni. Én eddig öt multi mellett dolgoztam román állami vállalatnál, román közintézményben, romániai magyar, magyar, és német emberek magánvállalatainál, és nyugodtan állíthatom (magamnak is bevallom), hogy a multiknál volt a legjobb, nem kis részben a cikkben leírtak miatt. Mindemellett az öt multi között is lényeges különbségek voltak ilyen téren. Egyébként a két magyar (erdélyi, és anyaországi) magánvállaltnál volt a legrosszabb.

Bambano 2020.03.11. 15:34:56

"A minőségbiztosítás egy olyan rendszert jelent, amely képes az egyenletes minőséget fenntartani.": ilyen rendszer nem létezik.

"minőségbiztosítási rendszer" (sic!) vs. kevésbé bürokratikus működés? lol, ez egy lapon...

szobatars 2020.03.11. 18:13:24

@a szürkebarát ötven árnyalata: Dolgoztam Magyarországon, Szlovákiában, Szerbiában, Olaszországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban. Nem "egycéges" tapasztalatom van, de a példa -többek között- azért példa, mert jellemzően egy bizonyos helyzetet próbál bemutatni, jelen esetben egy céget. De ha ez megnyugtat, az angol Amazon mellett elég jó ismeretem van az olasz, francia, német, lengyel és román Amazonról..s némi az "eredeti" USA-beliről is.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:23:56

@Laptop7712: Az a munkának nevezett tengés-lengés ami a szocializmusnak nevezett rendszerben ment nálunk az nem az volt, ami a multi cégeknél elfogadható szint. Minőség egyszerűen nem létezett, a magyar ipar nem volt képes egyenletes minőséget gyártani, az osztrákok azt mondták, hogy ide csak öntött vasat szabad hozni, mert annyira trehány és nemtörődöm mindenki. Fusizni munkaidő alatt és szétlopni ami mozdítható, kábé innen indultunk.
Voltam szoci nagyvállalatból átalakult cégnél és az ott dolgozók mondták, hogy az irodában a tempó jóval magasabb lett.
Csak erre már nem emlékszik senki, a múlt megszépült és ott volt a "világhírű magyar ipar". :)) Ja, a mesekönyvek lapjain.
A 30-as években még versenyképesek voltunk, a 80-as években már rég leköröztek minket.

Mit beszélsz, mindenki tudja, hogy a 80-as években tele volt a magyar ipar bujtatott munkanélküliekkel, mert a rendszer arra ösztönzött, hogy kellett egy csomó gyengén fizetett pozíció, ami az átlagot lehúzta, hogy megfizethesd a húzóembereket. Másrészt pedig a szoci vállalatok senkit nem tettek az utcára, mert a szocializmusban nincs munkanélküliség. Persze, az utcán nem, de a kapun belül bőven. Na ilyen szintről indultunk. Ezt kellett valahogy gatyába rázni céges szinten.

A magyar ember büszke és nem ismeri el, hogy van bőven mit tanulni másoktól. És persze mindent jobban tud másoknál, - ezt megint nem én mondom, hanem az osztrák menedzsereket így tanították, hogy erre ügyeljenek a kommunikáció során.
A tények azok tények, makacs tények, sorry.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:25:12

@MAXVAL bircaman közíró: Mért szólsz bele, ha nem értesz hozzá? Ha nem láttál még egy céget sem? Én láttam mindkettőre példát, komcsira és modern cégre is.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:27:15

@powerage: 5 különféle multi cégnél dolgoztam és ismerőseim is meséltek egyéb multikról. Saját tapasztalataimról írok.
Nyilván nem a negatívumokat, mert először a pozitívumokat kell meglátni és értékelni tudni, utána lehet kritizálni.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:28:12

@Kis nudli: A középszint is egy szint, az ország nagyobbik része békaperspektívából létezik és onnan osztja az észt.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:32:00

@Bambano: Minőségbiztosítási rendszer, pl. ISO-TS 16949 stb. létező fogalom az iparban. Való igaz a bürokráciát növeli, habár ma már ha vonalkódokkal olvasunk be, akkor a papírmunka egy része megspórolható. A visszakövethetőség miatt szükség van rá, hogy be tudjuk határolni a hiba előfordulásának helyét majd az okát.
A bürokrata szemlélet nem vállal fel saját döntést, mindig papír mögé bújik. Modern cégnél ez mindent lelassít, számos esetben nincs egyszerűen idő túlbürokratizálni a dolgokat.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:41:50

@Kis nudli: Ezek a pontok léteznek. Pl. egyes cégeknél vannak olyan megbeszélések, amelyeket állva tartanak, mert így senki nem fog annyit beszélni mint ülve, mindenki a lényegre tér.
Rendszeres időközönként összehívják az állományt és tájékoztatják, megint állva, röviden.

Más kérdés, hogy a felsorolt pontok mennyire jól működnek és mennyire nem.

Azt nem bírom, amikor valaki elkezd "összeszerelő üzemekről" beszélni, és azt hiszi az olyan mint az IKEA bútor, mert még nem látott ilyet belülről.
Akik nagyképűen leszólják, hogy ez semmi, azoknak szól a cikk, hogy mitől mégis valami.

A magyar cégvezetők nagy részéről köztudott volt még pár éve, hogy az elemi tervezési ismeretekkel sincsenek tisztában, pl. egy üzleti tervet képtelenek beadni. (Remélem ez is lassan változik.) Jó szakemberek a többségükben, de menedzselni egy kicsivel nagyobb céget már képtelenek. Lassan a nemzetközi cégek tudása beszivárog az üzletekbe és iparági sztenderdek jönnek létre, nem valami tökéletes munkakultúra, inkább elemi ismeretek, amelyek máshol már 100 éve mindenki számára köztudottak. (Hollandok, skandinávok.) Azt sem állítottam, hogy ne lennének árnyoldalai.

Az állami szférában ezek az ismeretek nem annyira tudnak elterjedni, főleg ha egyéb szempontok, a politikai jellegűek felülírják.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:45:18

@szobatars: Az Amazon nem iparvállalat, amelyekről a példákat vettem, másrészt és egy Tesco pénztárosa sem fogja megismerni vagy sori dolgozó sem feltétlenül a vállalat működését. Aki alacsony szintű munkát végez egy cégnél, az nem sokat lát a nagy egészből, pl. egy takarító mindenhol csak takarító. Fontos, hogy van-e előrelépési lehetősége pár év tapasztalattal.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:48:32

@szobatars: A termelékenység növekedése jelentős volt a rendszerváltás óta, nagyrészt az iparvállalatok miatt, a külföldi cégek termelékenysége mindig meghaladta a magyarokét, főleg a kisebbekét, ami a bérkülönbségekben is érződött. Akkor tudsz többet fizetni, ha több értéket állít elő a dolgozó.
Vietnamban még az ún. eredeti tőkefelhalmozás megy mint ami Európában nagyjából 200 éve volt, ami azt jelenti, hogy először az alfa hímek lakjanak jól, utána jön a béta és a többi.

Tamáspatrik 2020.03.11. 19:49:46

@MAXVAL bircaman közíró: Ja, az emberi természet olyan, hogy a jót megszokja és természetesnek veszi, a rossz folyton zavarja. Ha egy szőke bombázóval élnél, akkor az lenne a problémád, hogy milyen háklis. Ilyenek vagyunk, ja. :)

2020.03.11. 21:09:04

@Tamáspatrik:

"A középszint is egy szint, az ország nagyobbik része békaperspektívából létezik és onnan osztja az észt."
Nem kell ám "hallgatni", a közelgő világválság miatt már úgysem tudjuk meg, hogy önmagában hová tud süllyedni a munka téma az impotenciának köszönhetően. A munkásnak a munkáról beszélnek, sötétíts fel, ha a különféle egyéni érdekekről lenne inkább szó, amihez a béka feneke mellől nem illik beleszólni. Ami meg a munka részét illeti a lepény nem gólyaf.., tehát a talajon terül, azt meg a békák is látják. Hát mit is írhatnék még...

Tamáspatrik 2020.03.11. 21:28:39

@Kis nudli: A modern vállalat mégis csak egy racionális gépezet. Van akinek nem szimpatikus, és gyűlöli. Viszont anélkül, hogy ismerné az előnyeit, vagy egyáltalán, hogy miről szól az egész. Szerintem kb. erről szólna mint a cikkben.
A béka perspektíva úgy is érthető, hogy érzelem vezérelt, ösztönös, a racionális felfogástól távol álló, mármint alapból ilyen.

A másik hogy ha egy kicsit is maximalisták vagyunk, akkor majdnem minden szarnak látszik. Nekem is sokszor elegem van belőle és úgy látom mint te most.

Bambano 2020.03.19. 06:15:11

@Tamáspatrik: tehát akkor te is látod, de szögezzük le, hogy mindenki számára világos legyen: a minőségbiztosítási rendszerek nem biztosítanak minőséget. azt biztosítják, hogyha hibás termék készült, ki lehessen deríteni hogy hol hibáztak és mit. a minőséget az biztosítja, ha a munkaerő jól dolgozik.

Tamáspatrik 2020.03.19. 18:45:18

@Bambano: Ennél azért sokkal többet tudnak a minőségbiztosítási rendszerek. Többek között folyamatokat írnak le, a paraméterek elmászását is kimutatják statisztikai elemzéssel, tehát ha még jó az alkatrész, de kezd már a határ felé közeledni, akkor már be kell avatkozni, hogy ne legyen x nap múlva selejt.i. Ne felejtsd el, hogy manapság a gépbeállításokon múlik a minőség jelentős része, folyamatosan monitorozni kell, hogy mi történik a gyártásban. A gyökér ok elemzés pedig nem elégszik meg a felületes okokkal, sőt hosszabb távú intézkedéseket is be kell vezetni, hogy ne ismétlődjön meg a probléma.