Ideo-logikák

Ideo-logikák

Nagyon jól látható, hogy mi történik mostanában

2020. október 02. - Tamáspatrik

Mindenkit szeretnék arra biztatni, hogy bátrabban használja a józan eszét, ne okoskodjuk túl a dolgokat, és ne feküdjünk le a különféle tetszetős, „mámoros” mítoszoknak sem. A józanész használata egy bizonyos szintű kételkedést jelent a hangzatos szövegekkel szemben és nagy segítségünkre van abban is, hogy mindig újabb, érdekes megfigyeléseket tegyünk. „Parasztinak” is szokás nevezni, mert nem a különféle elvont kategóriák jelentésén lovagol, sokkal inkább tárgyilagos és egyszerű megfogalmazásokra törekszik.

Lehet megint a környezetvédelem témája az a bizonyos állatorvosi ló

Józan ésszel nézve például a pásztorok tudásáról szóló interjú, pontosabban amit az ezzel foglalkozó kutatócsoport vezetője mond az leginkább csak por és hamu, kevéssé megfogható (hogy finoman fogalmazzak). Itt van például a „biodiverzitás” manapság annyira felkapott fogalma, ami annyira szépen hangzik az elvek szintjén, de a gyakorlatban mindenki nyírja a füvet vagy betonoz ezerrel, az élővilág sokfélesége a legtöbb embert kifejezetten zavarja. Egyébként a biodiverzitás a trópusi dzsungelben a legnagyobb és sarkkörök felé erősen csökkenő tendenciát mutat, emiatt a legnagyobb veszélyt rá a globális felmelegedés jelenti (aminek a létezését lassanként egyre többen belátják), valamint az elsivatagosodás. A kutatócsoport ideológiája szerintem hibás alapokon áll, mert nem lehet a modern tudománnyal „kiegyezni”, a hagyományt a tudománnyal keresztezni. A tudomány logikája nem így működik, hiszen a tudomány maga teljesen érzelemmentes tevékenység, az érzelmeket csak mi visszük bele utólag, bármiféle „hibrid” tudomány teljes képtelenség (legfeljebb összefüggéseket feltáró vagy leíró tudományok különböztethetőek meg). A dolog inkább úgy működik, hogy a tudomány alapvetően általános jellegű megállapításait lehet ALKALMAZNI az adott helyi viszonyok és gyakorlati tapasztalatok gondos figyelembe vételével. A tudomány maga nem, az adott alkalmazása lehet csak az, ami a helyi hagyományokat figyelembe veheti. (Egyébként tudjuk a tudományról, hogy mennyire kaotikus, szemfényvesztő dolgokat produkáló, ellentmondásos és fölösleges köröket futó stb. tevékenység, de erről nem lehet beszélgetni anélkül, hogy fel ne jönne a modernizáció ellenesség politikai témája és az ezzel kapcsolatos indulatok.)

Alapmítosz, ami a józanésszel ellentétes

Egy csöpögős alapmítoszról van itt szó, amit nagyon sok esetben előrántunk különféle formában, ami mindig arról szó, hogy az ember az jó, paradicsomi módon éltünk, aztán jött a modern technológia, például a gépesített mezőgazdaság és mindent tönkretett. Tehát csak el kell távolítani azt, ami a rendszerbe kívülről belekerült, ami nem odavaló (profitéhes és gonosz hatalmak) és mindenki egyből nagyon happy lesz. Mert úgy gondoljuk, hogy az ember természete szerint csak jó lehet – csak hát tudjuk hogy ez pont nem igaz. (Tökéletes giccs ez az egész, bármilyen nagy sztárok állnak is, szavakban, a természet védelme mellett.) Igaz, a modern mezőgazdaság feladásával a gazdagabb országok középosztálya és onnan felfelé alig veszítene valamit, a szegényebbek nagy tömegei ezzel szemben igencsak éheznének, ezt ki kell mondani. Nem bolsevista trükk vagy imperialista árulás ez, hanem tudományos elveken alapuló napi gyakorlatokról van szó, amiket nagy munkával fokozatosan át lehet alakítani úgy (és dolgoznak is rajta sokan), hogy kevesebb és a környezetet kevéssé szennyező vegyszert használjunk, a talajban több szerves anyag maradjon, vagy az átfolyó vizeket jobban hasznosítsuk (ami megint nem úgy fog történni, hogy megnézzük, hogy az őseink milyen csatornákat ástak, hanem tudományos számítások és gyakorlati tapasztalatok alapján).

Mindennek ára van

Ez az a bizonyos régi vicc, amikor a sejknek nem volt ideje a bölcs könyvek elolvasására, de még egy előadásra sem ezek lényegéről, és megkérdezte az udvari filozófusát, hogy ha egy mondatban foglalná össze, akkor mi az a legnagyobb bölcsesség, amit legtöbbször elfelejtünk… Ez lenne a történet igazi lényege, a környezetvédelem (és semmi más se nagyon) fog működni lemondások nélkül, kényelmetlenségek felvállalása nélkül. Politikusok és szakértők gyertek csak és hozzátok helyre, mert ami van az így nekünk nem tetszik, - hát ez eléggé gyerekes. A döntéseknek mindig valamilyen ára van (akár materiális vagy immateriális), arról dönthetek, hogy A vagy B pontba szeretnék eljutni, a döntés az enyém (illetve a társadalom egészéé), de a következményeket is vállalnom kell. Ez lehet akár az, hogy ne legyen autóm vagy ne legyen tele mindig a hűtő vagy fizessek sokkal többet a benzinért, vagy termeljek otthon magamnak paradicsomot (néhány zöldség ára legalább nem nőtt idén, mert az embereknek több idejük volt otthon egy kicsit kertészkedni).

Mégis mozog a Föld, bár sokan szeretnék megállítani

A tudományos eredményeket előbb-utóbb általában elfogadják, például a „zöldenergia” is olyan, amire a sokáig szkeptikus oroszok és kínaiak is végül ráugrottak, gyakorlatilag mindenki fontosnak tartja már. A járvány elleni küzdelmet megint nem az dönti el, hogy ki mennyire „hisz” a vírusban, ez nem teológiai jellegű kérdés, a dolog tudományos alapokon áll és többé-kevésbé a józanész által kijelölt mederben folyik (igaz, hogy Orbán igyekszik e téren is magát a közvéleménynek megfelelő középre pozícionálni, rutinos politikushoz méltóan). Radikális jobboldali politikusok eleinte a környezetvédelem és a járvány kérdésében is elutasító állásponton voltak, de lassan felültek ők is mindkét vonatra (nem azért mert „felültették” őket, hanem mert nem nagyon volt más ésszerű irány és nem akartak ők se lemaradni).

Atomizálódás vagy a kapcsolatok újragondolása?

Az idei év nem csak a különféle irracionalitásokat erősítette fel sajnálatos módon, hanem a kapcsolataink jellege és tartalma is változott. Ez jelenthet negatív irányt is, virtualitásban még inkább elmerülő, atomizálódott egymás mellett élést, de jelentheti a kapcsolatok újraértékelését is. Általában kevesebb kapcsolattal kell beérnünk, vagy nem azokkal az emberekkel, vagy nem úgy tartjuk, ahogy szeretnénk (például csak telefonon), de a mennyiségben kevesebb lehet néha tartalmasabb is. Számos esetben több felületes ismeretség helyett rákényszerülhetünk arra, hogy a meglévő kapcsolatainkat mélyítsük, a józanész legalábbis emellett szól.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6716225318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.10.03. 09:23:06

@MAXVAL birсaman közíró: A tudomány hogy lenne ideológia? A matek, pl. az algebra, hogy lenne ideológia?

"Az ideológia valamely osztály, politikai párt, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre [1] és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve."

Tamáspatrik 2020.10.03. 17:43:27

A 444 fent hivatkozott cikkéből elég világosan látszik, hogy ez a Hagyományos Ökológiai Kutatóközpont hatalmas nagy kamu. Hogy milyen jó, hogy az afrikai csecsemőket az anyja a hátán kötözve hordja (fenét jó), hogy a pásztorok hogy tisztelték a biodiverzitást (francokat), és ha összeomlik az egész, akkor milyen jó, hogy vannak pásztorok (nem lesznek, a klíma is megváltozik, mások lesznek a növények stb.) Ez példa arra, hogy nálunk a NER számára politikailag szimpatikus áltudósok kapnak megbízásokat, a tudományhoz égadta világon semmi közük nincs, amit csinálnak. Vagy ha mégis van, azt mélyen titkolják, mert az interjúban nyoma nincs ennek. És egy 444-es szerkesztő bedől ennek, nem semmi.
Erre mondom, hogy elkelne némi józan ész.

Tamáspatrik 2020.10.03. 17:55:10

Egyébként meg világjelenség, hogy világsztárok hívnak fel a talaj pusztulása ellen. Közben nem tudják, hogy mi a csuda az a talaj, és zabálják a hamburgert, dobálják el a műanyag zacskókat.
A talajt valóban lemossa az eső, ha nem erdővel borított vagy nem gyep. Azonban, 60 év intenzív mezőgazdaság után sem tűnt el, annak ellenére sem, hogy a folyók nem tudják a hordalékukat lerakni és az Alpok meg a Kárpátok kőzete végül a Duna-Deltát építi. Még sincs így teljesen.
Egyik ok az, hogy a dombtetőkön erős a talajerózió, a völgyek mérlege pozitív, nagy része ott marad, nem megy el egyből a Duna-Deltába.
Van egy másik jelenség is, a szálló por. A talajt ha elporosítja a művelésmód, akkor felkaphatja a szél és elvisz a felső rétegből, máshol teríti le. Azonban a szelek hozhatnak is port és hoznak is, ami javít ezen az egyenlegen.
Több szerves anyagot kell hagyni a talajban, a vizeket is okosan felhasználni, - igazából nem nagyon történik semmi, kb. ugyanazokat a növényeket termeljük, nagyjából ugyanúgy mint 30 éve, valszeg. a jelenlegi rendszer nem elég ösztönző pénzügyileg. A gazda úgyis megkapja a támogatást a terület után, ebből van a legnagyobb haszna. Az ökológiai alapú támogatás (zöldítés)is nagyrészt látszattevékenység. Csináljunk valamit, hogy felvehessük rá a támogatást, kérdés hogy mennyi a mérhető a haszna ökológiailag.

Tamáspatrik 2020.10.03. 18:23:04

@MAXVAL birсaman közíró: Ha művelted volna a tudományt Te magad is, akkor tudnád miben más mint az ideológia. Egyszerűen megfigyelések gyűjtéséről van szó és rendszerezéséről. Ha elég sok megfigyelésed van és mások megfigyeléseit is jól ismered, akkor óvatosan lehet általánosítgatni. Egymás munkáját jól látják, tudják hogy ki kamuzik, éppúgy mint ahogy egy cégen belül is meg tudják ítélni egymás munkáját.
Normál esetben ha egy tudós nagyon szeretne látni valamit, de nem tudja bebizonyítani, akkor le fogja közölni, hogy nem találtam semmit, vagy hogy nincs elég bizonyítékom a sejtésemre. Más eset, ha valamilyen ideológiai nyomás van rajta, mert akkor csak azt az eredményt fogja közölni, kicsit hajlítva a dolgokat, ami az elvárásnak (illetve annak aki a pénzt adja) leginkább megfelel. Az eredmények meghamisítása nagyon ritka, a kozmetikázása kicsit gyakoribb (de ált. jól látható), lehet kamuzni is, amit a pályatársak nem vesznek be, a közvéleményt lehet vele hülyíteni és a minisztériumnak is esetleg el lehet adni.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.03. 18:26:41

@Tamáspatrik:

Te is tudod szerintem - mert eddigi cikkeid alapján műveltnek tűnsz -, hogy már maga a "megfigyelés" is ideológiai alapú.

Tamáspatrik 2020.10.03. 18:41:29

@MAXVAL birсaman közíró: Ugyanaz egyébként mint egy bírósági tárgyaláson, ahol a bíró feladata az igazság egy darabkájának feltárása. Van két hipotézis: az illető elkövette vagy nem követte el?
Ugyanez van a tudományban is, a tudós kíváncsi rá, hogy például az adott étel fogyasztása egészségtelen vagy nem? Nézzük a bizonyítékokat pro- kontra. Tegyünk fel kérdéseket (mint a bíró és feltesz).
Egy történész is mondhatja azt, hogy 1918-ban biztos azért volt nálunk anarchia, mert különféle felforgató szervezetek okozták - ez az inkorrekt kutatói magatartás, mert az ügyész vagy a védő munkájának felel meg, attól függően, hogy inkább támadni vagy védekezni akar.
A korrekt magatartás a bíróé, nézzük meg alaposan az eseményeket, mi történt 1918-ban és milyen hihető, valószínű okokat lehet hozzájuk rendelni. Ez érzelmileg semleges álláspont, mert egyik irányban sem elkötelezett.
Sajnos a magyar közvélemény annyira érzelemvezérelt, annyira igényli az érzelmeket, hogy folyton a vádló vagy védő szerepébe áll bele, az igazságügyminiszterünket is beleértve. Éretlen személyiségek és cinikus hazudozók, ezek dominálják a közvéleményt.

Tamáspatrik 2020.10.03. 18:43:39

@Tamáspatrik: Az inkorrekt kutatói magatartás, hogy előbb van az ítélete, utána keresgél hozzá bizonyítékokat (amit talál azt eltúlozza, ami ellent mond neki azt figyelmen kívül hagyja).
A végeredmény sz@r, amire köztudottan semmit se lehet építeni, és ezt a kollégák tudják.

legeslegujabbkor 2020.10.03. 21:45:48

"Igaz, a modern mezőgazdaság feladásával a gazdagabb országok középosztálya és onnan felfelé alig veszítene valamit, a szegényebbek nagy tömegei ezzel szemben igencsak éheznének, ezt ki kell mondani."

A környezetszennyezés onnan indul, hogy enni akarunk adni az éhezőknek, gyorsabbá tenni a szállítást, olcsóbbá a ruházkodást, könnyebbé a házimunkát,

Ha meg akarjuk menteni a Földet, le kell mondanunk minden kényelmi segítségről, kézzel kell mosni a ruhát, gyalog kell menni bárhová, nincs hűtő, nincs fűtés

talán az internetről is

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.10.04. 06:51:51

@MAXVAL birсaman közíró: A tudomány nem dogmákon alapszik, hanem törvényeken és megfigyeléseken.

@legeslegujabbkor: Ez azért nem igaz, mert ezt meg lehet tenni megújulókkal és a felhasznált anyagok is visszaforgathatók. A népességet kell korlátozni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.10.04. 06:53:27

@MAXVAL birсaman közíró: Ideológia alapú megfigyelés? Na, ez lenne a te új határozatlansági relációd? megint beszívtál birca? :-))

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.04. 08:46:35

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

A törvények igazolása hogyan is zajlik?

S mi számít megfigyelésnek?

Na, ezért ideológia.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.04. 08:47:11

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Szimpla tény ez: az, hogy mi számít megfigyelésnek már ideológiai kérdés.

alöksz róz 2020.10.05. 13:45:07

@Tamáspatrik: "Ha elég sok megfigyelésed van és mások megfigyeléseit is jól ismered, akkor óvatosan lehet általánosítgatni." - feltéve ha nem zárod ki eleve azokat, amelyek neked nem tetszenek :-)
mondjuk a természettudományokban ez nem igazán jellemző
de a többiben azért bőven akadnak olyan dolgok, amelyekben észre lehet venni a dogmatikus gondolkodást

midnight coder 2020.10.05. 16:21:03

Na ja. A természettudomány valóban tudomány, de a társadalomtudományok néha azért át tudnak menni politikába. És persze nem csak ez. Lásd Pl. zöldenergia, ami ugyan a fizika törvényeivel picit még mindig szembemegy, de legalább PC.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.10.07. 07:39:37

@MAXVAL birсaman közíró: Már hogy lenne szubjektív például a fény sebességének megmérése? Ha az időt atomi regésekkel méred, az hogy lenne szubjektív? Próbálj meg a gravitációt tagadó szemlélettel kiugrani az ötödikről és utána beszéljük meg mennyire szubjektív ami történik!

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.10.07. 07:46:03

@midnight coder: A társadalom tudományok változnak a társadalommal, ami most ráadásul nagyon gyors. A newtoni fizika nem változott mióta a manusnak fejére esett az az alma. Csupán csak fejlődött a fizika, hogy más nagyságrendekben más a fizika, lásd einsteini fizika.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.10.07. 08:57:19

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Ha most kihagyjuk azt, hogy mi a sebesség, mi a fény, jó ez az eszköz, akkor is marad az a probléma, hogy van-e külső világ, s ha van is, képesek-e érzékszerveink azt helyesen felfogni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.10.08. 10:25:13

@MAXVAL birсaman közíró: Hahaha... mint említettem volt, teszteld a gravitációt! Próbáld ki helyesen fogod-e fel, ha leugrasz a 8.-ról!
süti beállítások módosítása