Ideo-logikák

Ideo-logikák

Ezen múlik leginkább a magyar GDP szintje

2020. december 19. - Tamáspatrik

Nyilvánvalóan a dolgozóinkon, hiszen ők termelik. A GDP helyett mondjunk inkább értékteremtést, elvileg a megtermelt új értéket méri ez a szám, ha rengeteg torzítással is, nagyon tökéletlen módon. Egyetlen mutatószám nyilvánvalóan sosem alkalmas olyan összetett rendszerek, mint a gazdaság működésének a jellemzésére. (Az egyik torzítás például, hogy a természet kizsákmányolását nem vesszük számításba veszteségként, egyes energia nagyhatalmak mint például Oroszország vagy Katar GDP-jét pedig kifejezetten meg is nyomja az „olcsó” természeti erőforrások kitermelése.) Ki ítéli meg, hogy mennyi az annyi, a munkafolyamatban előállított új érték? A piac természetesen, vagy akinek ez így nem tetszik, a "pógárok", a "zemberek". (Megint csak nem torzításoktól mentesen, de egyelőre nem tudunk jobbat.)

A szakmunka aránya a legfontosabb

Nyilvánvalóan nem az a legfontosabb, hogy mennyi a foglalkoztatottak aránya a népességen belül. A kommunista rendszerekben például hivatalosan nem létezett munkanélküliség, egyes becslések szerint talán úgy 3% körül alakulhatott, a gyenge termelékenység, alacsony hatékonyság miatt az összjövedelem mégis alacsony volt. A másik érdekes tényező, ami efelé mutat, hogy a „nyugati kultúrák” egyes elöregedett országaiban a nyugdíjrendszereknek nem omlottak össze, sőt elég jó állapotban vannak, annak ellenére, hogy az aktív foglalkoztatottak száma az utóbbi évtizedekben csökkent (az évente ledolgozott munkaórák pedig még inkább, hiszen megnőtt a részmunkaidősek száma).

A fizetések között ma már munkakörtől többé-kevésbé függetlenül három alapvető kategória van: segédmunka – szakmunka – vezetői szintek. (Illetve van még egy teljesen más jellegű, „here” kategória is, de ez más lapra tartozik.) A segédmunka és szakmunka között persze vannak átmenetek, annál inkább szakmunkát végez az illető, minél inkább képes a munkája során önálló döntések meghozatalára. Nagyon sok esetben ez a döntés egy jól megalapozott javaslat, amit formálisan még jóvá kell hagyatni, legalább utólagosan. Ez egy eléggé világos határvonal a gépiesnek mondható segédmunkákhoz képest, amikor a dolgozó teljes mértékben irányításra szorul. Ma már a „mesterek”, a fizikai szakmunka bérszintje lényegében elérte a diplomás szakmunkáét, a különféle vezetői szinteket leszámítva persze. Ha változnak a körülmények, más anyagokkal kell dolgozni vagy újítások jelennek meg, esetleg megváltoznak az igények, ehhez például egy burkoló, gyakorlott szakmunkásként elég jól képes alkalmazkodni. Ugyanez mondható el egy termékfejlesztő mérnökről, vagy egy tanárról, aki eltérő hátterű gyereket tanít ahhoz képest, mint amit megszokott, vagy akár egy orvosról járványos helyzetben stb. (Nyilvánvalóan az ő munkája elvben a legösszetettebb és legfelelősségteljesebb, emiatt magasabb kategóriát képvisel.)

Pusztán csak előírások szerint vagy azokat értelmezve dolgozik?

Ez is ugyanazt jelenti, hogy szakképzettséget igénylő munkát vagy csak segédmunkát végez. Nyilván a legtöbben az időnk egy részében mechanikus favágó munkát végzünk. Ha azonban a munkánk lényegében csak ebből áll, akkor fizikai munka esetén ez puszta segédmunka, betanított munka, szellemi esetben pedig bürokraták vagyunk, ami megint nem termel lényeges új értéket, és csak azért nem gépesítették még, mert a szakmai elit túl begyepesedett, vagy mert politikailag nem lett volna jól eladható. Aki a szabályok szellemében is képes dolgozni, az érti az egyes szabályok értelmét is, ami nagyon fontos, mert milliónyi olyan eset van, ami nem egyértelmű és ha senki nem lép semmit, akkor végtelen ideig eltart az aktatologatás. A szocializmus többek között azért sem működött, mert nem lehet egy központból mindent megtervezni, minden eshetőségre felkészülni. Nagyon sok olyan apró probléma lép fel, ami csak helyben derül ki és találékonyságra, kreativitásra van szükség ezek megoldásához. A kapitalistának nevezett rendszer nem a nagy multik miatt működik jól annyira, amennyire, hanem legalább ennyire a kisvállalatok, önkormányzatok autonóm döntéshozó képessége és rugalmassága miatt is. (Voltaképp a multi cégeken belül is vannak szép számmal autonóm módon dolgozó csapatok.)

Nagyon kevés lesz a GDP, ha a dolgozók a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkakört végeznek

Sok olyan esetet tud mindenki mondani, amikor eggyel alacsonyabb szintű munkát végzünk a képzettségünkhöz képest. A multiknál dolgozó mérnökök egy része tudásából csak annyit használ, ami nem sokkal több mint egy jól képzett technikus szintje, az újítások és új ötletek száma sok mindent elárul. Egy tanár ha fél a felelősségre vonástól és nem tesz mást, mint rutinszerűen „leadja az anyagot” ami megint csak egy minimumszint. A bírák sem csak „paragrafus automaták”, legalábbis elvben. Egy brit gyógyszerész nem azt a szintű munkát végzi amit a magyar gyógyszerész, az ő munkája a magyar háziorvoshoz áll közelebb. (Egy sebész pedig lehet, hogy még a műtőssegéd szerepét kapja akkor is, amikor már meglenne a kellő gyakorlata hozzá.) Ráadásul mi most a centralizáció teljesen hibás elvét követjük, a „közszolgák” munkája jól láthatóan egyre inkább bürokratikussá válik.

Katonás rendszerben nem kellenek jól képzett emberek

Ez evidens, hiszen a katonás logika szerint minden fontos törvényt meghoz a vezérkar, az állampolgár csupán ezek végrehajtója kell, hogy legyen. Emiatt az oktatás nyugodtan lehet alacsony szintű is, a lényeg hogy a dolgozó hite megmaradjon a vezetőségben, ezt fedi le az, amit a „nemzeti tudatot erősítő” oktatásnak szoktunk nevezni. A politikai megbízhatóság főként a vezetői hierarchia magasabb szintjein válik fontossá, az ilyen rendszerek szakmailag nem annyira kompetens, de politikailag megbízható „heréket” termelnek ki. Emellett pedig nagyon sok olyan dolgozót, aki folyton fél a felelősségre vonástól és nem mer ötleteket előterjeszteni, a munkavégzésük ennél fogva beszűkültebb. (Amiért ezek a rendszerek mégis jól működnek, az alighanem a különféle külpolitikai ügyeskedéseknek köszönhető.)

A magas követelmény húzóerő lehet, a támogatás hiánya viszont visszatartó

A közeg nagyon fontos, hogy mennyire segíti a csapatmunkát (amely téren nekünk magyaroknak igen csak vannak hiányosságaink), mennyire húzza magával a dolgozókat a jobb teljesítmények elérésére (ahol a teljesítményt ki akarják préselni, onnan a dolgozók többsége általában előbb vagy utóbb megszökik). A másik, hogy az önállóság nem azt jelenti, hogy nem kell valakit támogatni a munkájában. Támogatás nélkül egy idő után belefásulhatunk a munkánkba, mert sziszifuszi küzdelemnek fogjuk megélni.

A GDP helyben mérhető

Ki mennyi GDP-t termel meg, ez mikroszinten is mérhető, amivel a közgazdászoknak nem mondok újat. A sok mikro szintű GDP adódik össze végül. Az a mechanikus szemlélet hogy a lakosság hány százaléka dolgozik és mennyi az „eltartott”, körülbelül annyira jó mérőszám, mint hogy egy ország hány tonna acélt állít elő (nem azt nézve, hogy milyen minőségben és feldolgozottsági szinten.) A naturális mutatók helyett a minőséggel kell inkább foglalkozni, minél többen végezzenek szakmunkát, minőségi munkát. Ezt pedig nem lehet, ha az oktatás színvonala gyenge, nem életszerű és a pályakezdő fiatalok nem kapnak megfelelő szakmai támogatást. Hiába növeljük a szakmunkások számát, ha a legtöbben nem a szakmájukban fognak elhelyezkedni – ez manapság a trend sajnos. Akik elhagyják az országot nem csak azért kockáztatnak annyi mindent és hagynak ott családot, hogy sokat keressenek, hanem a lehetőségek hiánya, a munkavégzés alacsony szintje miatt.

Állami és privát szféra között nincs nagy különbség, amit az állam végez, annak a legnagyobb része lehetne magánkézben is (pl. oktatás, egészségügy, közlekedés, stb.), a különbség inkább az, hogy az állami szektor GDP termelése nem annyira mérhető, mert nem mérődik meg a piacon. Az állami intézmények és az átlagos magyar cégek között nincs lényeges színvonalbeli különbség, nem nagyon látom jeleit annak, hogy a közepes-gyenge szintről képesek lennénk elmozdulni, mert a dolgozók értékteremtése alacsony szintű, és nem is tesz sok mindent az elitünk, hogy ez a helyzet megváltozzon. Ennek megfelelően „az EU szintű fizetés” is csak vágyálom lehet, ahol mégis elérték, ott is leginkább csak rendszer anomáliának tűnik. Hiába emeli tehát fel a béreket mesterségesen a kormány bizonyos csoportok esetében, ezt nem tudja megtenni hosszabb távon, ha nincs mögötte valós, szakmailag rendben levő, piacilag is mérhető teljesítmény, megnő az infláció és a forintot is gyengíteni kell folyamatosan, hogy versenyképesek tudjunk maradni.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr3016351424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.20. 07:17:52

" multiknál dolgozó mérnökök egy része tudásából csak annyit használ, ami nem sokkal több mint egy jól képzett technikus szintje" - ez azért nem stimmel, mert egy technikusról átlagban nem várható el hogy megismerjen egy bonyolult gépet, értse az összefüggéseket, míg egy komoly egyetemet elvégzett mérnöktől igen.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.20. 07:20:06

Gondolkodásban egy vegyésztechnikus és egy ELTE-t végzett vegyész, a elektrotechnikai szakközepet végzett és egy BME MSC villamosmérnök között óriási a különbség. Ahogy egy szakápoló és egy szakorvos között is.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.20. 07:21:20

Az állami szektor is benne van áttételesen a GDP-ben, mert a GDP része a fogyasztás is.

megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2020.12.20. 08:57:33

Az ma már naiv elképzelés, hogy nyugaton azért nagyobb a GDP, mert a fodrász jobb frizurát csinál, meg a cipőboltban kedvesebb az eladó. A valóban fontos adat a magas szintű termékek gyártása. Márpedig ez robotokkal történik. Azonban az élvonalbeli termékek tervezése hatalmas tőkét igényel. Tehát a magas GDP forrása a tőkefelhalmozás mértéke. Az országban levő tőke mértéke befolyásolja a fizetéseket is. Nyilván nem azért keres Ausztriában a gyorsbüfés háromszor annyit, mint nálunk, mert annyival többet dolgozik.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.20. 09:26:09

А GDP egy a sok értelmetlen, liberális varázsszámokból. A valósághoz szinte semmi köze.

Az egyes országok közti életszínvonalbeli eltérés egyedül a politikától függ.

MEDVE1978 2020.12.20. 10:00:24

A GDP és az egy főre jutó GDP egy rendkívül torz és rossz mérőszám. Meg kell nézni Dél-Afrikát, ahol nagy bádogvárosokban vegetálnak négerek milliói, míg a fehérek jó része szép falak mögötti közösségekben éli az élet. A GDP mégis tűrhető (fejenként 5000 USD körül), a nagy népesség miatt abszolút értékben pedig egész jó.
A GDP nem mutat meg semmit a gazdaság komplexitásából, tehát simán lehet az olajban, nyersanyagban gazdag, de egyébként teljesen fejletlen országoknak magas GDP-jük.

Nagyon nehéz jó gazdasági fejlesztési recepteket megfogalmazni egy Magyarország típusú, nyitott gazdaság számára. Nincs biztos recept, rengeteg mindennek megvan a hátulütője. A dél-kelet ázsiai fejlesztési modell (másold a nyugatot és gyártsd el olcsón, közben fektess oktatásba és infrastruktúrába) hátulütője, hogy éhbéreket feltételez. A tőkeellátottság hagyományosan rossz és tudomásul kell venni, hogy egyes gazdasági ágakban való világszintű érvényesüléshez ma már olyan tőkemennyiség kell, amit magyar vállalkozás nem tud előteremteni. Ez egyértelmű korlátot jelent számos téren a hazai gazdasági növekedésnek. Egyfajta mix szükséges és ettől annyira vitás a történet.

midnight coder 2020.12.20. 10:28:51

@MAXVAL birсaman közíró: Ez csak a KGST idején volt így. Akkor valóban politikai döntés volt, hogy melyik országban mekkora lesz az életszínvonal - mi azért éltünk tûrhetõen, mert mázlinkra kirakatország voltunk. Mi mutattuk meg a nyugat-európai baloldali értelmiségnek, hogy a béketábor nem olyan szar hely (mint amilyen valójában volt, pár határral arrébb, ahová a nyugatnémet turista már nem jutott el).

midnight coder 2020.12.20. 10:29:49

A GDP egy fontos mérőszám, de valóban nem mér mindent. És valójában nem a dolgozótól függ, hanem attól, hogy azok a cégek akik az országba hoznak egy befektetést, milyen hozzáadott értékű munkafolyamatot hoznak ide. Nyilvánvalóan egy autóba például millió alkatrész kell, viszont más a komplexitása egy motorvezérlés tervezésnek mint egy gumiabroncs legyártásának. De az, hogy a cégek mit hoznak ide, csak annyiban a mi döntésünk, hogy mennyi és mennyire olcsó munkaerő van itt, illetve milyen az infrastruktúra - és hogy milyen kedvezményeket tud állam bácsi adni a cégeknek, más cégekhez képest.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.20. 10:32:21

@MAXVAL birсaman közíró: Köszönjük! A komcsi agitátorok is megirigyelhetnék kreativitásodat a semmitmondó hülyeség versenyen.

midnight coder 2020.12.20. 10:35:41

Amúgy ennek a térségnek szerintem a legnagyobb szívás az EU-n belül a munkaerő szabad áramlása. Persze az, aki kimegy mondjuk a németekhez dolgozni nem jár rosszul, ugyanakkor maguk a donor országok jó alaposan rákerülnek vele a szopórollerre. Mert hogy pont a legképzettebb, legtöbb hozzáadott értéket termelni képes munkaerőt veszítik el. Ami két dolgot jelent: egyrészt azt, hogy a magas hozzáadott értékű dolgokat termelõ cégek/szervezeti egységek továbbra is maradnak Nyugat-Európában, mert innen oda áramlik a képzett munkaerő. A másik oldalon pedig persze a képzetlenek maradnak, azaz a térségbe leginkább az összeszerelõüzemek kerülnek, alacsony hozzáadott értékkel. És persze még ez is pozitív jelenség: elvégre ezeknek is munkát kell adni. A másik dolog amit ez jelent, hogy ebben a térségben nem nagy üzlet oktatába tennie állam bácsinak a pénzt: hiába képez ugyanis szuper mérnököket, orvosokat, kutatókat állam bácsi csilliárd forintét, ha már az egyetem alatt azt nézik hogy a diploma kézhezvétele, vagy esetleg utána 2-3 év hazai gyakorlat után hova tudnának menni Nyugat-Európába. Ráadásul ez a folyamat jól hazavágja a demográfiai viszonyokat is: az idõs szülõk maradnak, míg a fiatalok termelik a GDP-t a nyugat-európaiaknak.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.20. 10:43:32

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Leírtam a lényeget. A liberálisok egyenek GDP-t, a kisemberek inkább élelmet akarnának enni.

midnight coder 2020.12.20. 10:46:19

@MAXVAL birсaman közíró: A kettõ összefügg. Ott tud a kisember élelmet venni, ahol magas a GDP (Pl. németek) és ott kevésbé ahol alacsony (Pl. Afrika nagy része).

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.20. 11:06:47

@midnight coder:

Ma is csak politikai kérdés ez. Mináél erősebb egy ország érdekérvényesítő képessége, annál magasabb bért tud magának kierőszakolni.

midnight coder 2020.12.20. 11:40:40

@MAXVAL birсaman közíró: Alapvetõen ott tudsz bért kiharcolni, ahol van mibõl. Egy afrikai országban, ahol ha kettõt fial a kecske akkor megduplázódik az ország GDP-je, a hajadra kenheted az érdekérvényesítõ képességedet. Max. azt a két kecskét tudod megenni akkor is, ha mindenki mást kivégzel.

Tamáspatrik 2020.12.20. 18:58:31

@midnight coder: Nagyon sok hátránya van és kockázata is a nyugaton való munkavégzésnek, ha csak havonta 100ezer a különbség, akkor lehet, hogy már nem éri meg. Feltéve, hogy itt nálunk is képes ÉRTELMES, KREATÍV, a szaktudásának megfelelő munkát végezni. Mért ne lehetne ez így. Sőt egy kisebb vállalat nem annyira arctalan mint nyugaton egy nagy cég, jobban fogja látni a munkája értelmét, az ugyanis nem lelkesíti annyira, hogy profitot termel valamilyen ismeretlen tulajdonoknak.
Ha a képzettség jó és a szaktudás nálunk tényleg megfelelő módon használható ti. nem rabszolgamunka, akkor könnyebben itt tarthatók a szakemberek.
Magasabb hozzáadott érték -> magasabb GDP

Tamáspatrik 2020.12.20. 19:04:47

@MEDVE1978: Mikroszinten is mérhető, meg lehet mondani hogy X vállalat tegnap mennyi GDP-t azaz hozzáadott értéket állított elő.
Mindig az a kérdés, hogy az adott munkafolyamatnak mi a hozzáadott értéke? Ez azóta van így, amióta olyan szintű a szakosodás, hogy mindenki egy nagy munkafolyamatnak egy kisebb részét végzi el. Nem értelmetlen tehát, nem véletlen, hogy még mindig ez a NR. 1 mutató.
Más kérdés, hogy lehet hogy pár év múlva találni fognak jobbat, ehhez még szemléleti váltás kell.
Nem a tőkeigény. Sokan nem tudják, hogy Németország igazi húzóereje kis vállalkozásokban van, amelyek kis piaci területen világszínvonalú minőségre képesek. A világ legnagyobb cégei közt alig van német, talán a Volkswagen a kivétel. Ugyanez fokozottabban igaz a finnekre például. Nem a tőke, hanem a tudás, a kultúra a legfontosabb. Még a múlt század közepén a ma gazdag országok tőkesítettsége nagyon gyatra volt. Nálunk már elég nagy a pénzbőség az utóbbi évtizedet tekintve, nem ez a fő korlátozó tényező.

Tamáspatrik 2020.12.20. 19:07:09

@MAXVAL birсaman közíró: Szerintem a legtöbb ember jómódban szeretne élni, hogy ne legyenek mindennapos anyagi gondjai és nem féljen attól, hogy pillanatok alatt lecsúszik arról a szintről amit elért.

Tamáspatrik 2020.12.20. 19:14:35

Osztrák cégnél például előfordul az, hogy a képzettsége az illetőnek nem túl magas, de a legalsó pozícióból végigjárja a céges hierarchiát a menedzseri szintig. Nálunk ez a fajta karrier ritkább. Tehát a képzettség nem azonos az iskolai végzettséghez, a szakismereteket a munkavégzés alatt is meg lehet szerezni, ha a közeg eléggé támogató és nyitott. Nem a papír a legfontosabb, a szakismereteket a legtöbb iskolában nem is nagyon lehet megszerezni, az viszont hiba, hogy ha valaki komoly felsőfokú végzettséggel (nem valamilyen kamu szakról) nem kap a képességeinek megfelelő feladatokat.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.20. 19:32:41

@Tamáspatrik:

A jelenlegi szint a világon erre nem ad lehetőséget. Egyszerűen nincs pénz arra, hogy mindenki az általad kívánatosnak tartott amerikai középosztálybeli szintjen éljen.

midnight coder 2020.12.21. 15:17:16

@Tamáspatrik: Igazából a gond ott kezdõdik, hogy a hazai cégek nagy része kis cég, ahol nem létezik vállalati kultúra. A menedzser jó eséllyel valaki ügyes szaki, aki aztán nem gyõzte egyedül a melót és felvett másokat is. Szerencsés esetben megtanulta a jogszabályokat, de embereket vezetni, csapatot építeni, kommunikálni, hosszabb távú stratégiát tervezni szinte biztosan nem. Ráadásul még csak emberileg sem feltétlenül alkalmas a cég vezetésre: az, aki jó villanyszerelõ vagy akár kiváló programozó, az nem biztos, hogy jó menedzser is. Ami azt jelenti, hogy hazai kis céghez elég nagy rizikó menni - igazából még nagyobbhoz is, mert annak a vezetése is jó eséllyel hasonló jellegû lesz.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.22. 05:31:15

@midnight coder: Ez így van. Az ország kirablása elsősorban a szabad munkaerő áramlásban valósul meg.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.22. 05:34:04

@MAXVAL birсaman közíró: Tényleg? A Szovjetunió érdekérvényesítő képessége mekkora is volt fénykorában? és milyenek voltak a bérek? Luxemburgnak mekkora is az érdekérvényesítő képessége?

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.12.22. 09:56:28

Kedves bloggoló.
Butaságokat írsz. Hogy rávilágítsak: U.K. GDP-je nem az autógyártásnak, olajbányászatnak, halàszatnak kòszönhető.
A 70%-át a szolgáltatások teszik ki, konkrétan a pénzügyi szolgáltatások. A tőzsde...
Az ipar 17,5%-ot képvisel, a mezőgazdaság 8%-ot. A halászat, amin hisztiznek, 0,18%.

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.12.22. 09:59:31

@MAXVAL birсaman közíró: kitől erőszakolja ki a magasabb bért az ország?
Te idióta, az ország nem kap bért!
A dolgozók nem az ország, a tulajdonosok adják a béreket. Akik viszont szintén tagjai az országnak. Sőt, a tulajdonosok tulajdona termeli a gdp-t, nem a dolgozó.

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.12.22. 10:01:51

@MAXVAL birсaman közíró: jelenlegi szint a világon erre nem ad lehetőséget. Egyszerűen nincs pénz arra, hogy mindenki az általad kívánatosnak tartott amerikai középosztálybeli szintjen éljen"

Eddig azt mondtad, politikai kérdés. Most pénzkérdés lett???
Ez nem gond, politikai döntés alapján lehet nyomtatni pénzt, amennyit akarsz!

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 10:06:03

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Luxemburg hatalma óriási. Egyrészt a magállami klub része, másrészt azon belül az egyik feketekassza.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 10:12:10

@Igazamvanvagyigazamvan?:

Kezdetként nézd meg miért vannak a világban hatalmas bérkülönmbségek! S ne csak a magyar-német eltétést nézd, mert az csak 3-szoros, hanem olyan eseteket, ahol az eltérés 10-20-30-szoros. Vajon mi ennek az oka?

S vajon hoghy lehet hogy ugyanaz a cég ugyanazért a munkáért mást-mást fizet országfühggően? Hiszen azt mondod, ez a munkáltatótól fógg csak, nem az országtól.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 10:14:11

@Igazamvanvagyigazamvan?:

A pénz végsősőoron értéket mér. Akkor is így van, ha vannak provilegizáltak, akik nyomtathatnak maguknak korlátlanul. ez csak egy szűk kör (Soros-féle gazemberek és a gazdáik), a világ 99,9 %-a nem tud pénzt nyomtatni magának fedezetlenül.

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.12.22. 10:25:41

@MAXVAL birсaman közíró: nagyon sötét vagy. Talán kezdjük a termelékenységgel: ahol kevés dolgozó több terméket állít elő, ott magasabbak a bérek.
A piac: mennyiért kapsz munkaerôt?
Ahol sok a munkaerő, ott alacsonyabbak a bérek.
Életszinvonal: ahol az átlagos életszinvonal magasabb, ott nem kapsz olcsón munkaerőt.
És még számtalan ok...

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.12.22. 10:26:31

@MAXVAL birсaman közíró: nem, senki nem nyomtathat pénzt korlátlanul. Tudatlan birka vagy.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 10:45:52

@Igazamvanvagyigazamvan?:

Tehát mondjuk az oslói IKEA-áruház pénztárosa 12-szer termelékenyebb, mint a kijevi IKEA pénztárosa, ezért kap az előbbi havi 1 millió Ft fizetést, míg az utóbbi 70 ezret?

S ezt komolyan is gondolod?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 10:49:25

@Igazamvanvagyigazamvan?:

Összegzem. Magasabbak a bérek, mert magasabb az életszínvonal, s azért magasabb az életszínvonal, mert magasabbak a bérek. De ki veszi be a liberális közgazdaságtannak ezt a marhaságát?

midnight coder 2020.12.22. 14:11:35

@MAXVAL birсaman közíró: Igazából a bérek a munkaerőpiac függvénye. Eszkimó vs fóka. Ahol sok a munkavállaló az adott feladatra és kevés a munkahely, ott a bérek a béka segge alá mennek. Ugyanakkor ott csinálnak meg egy adott típusú munkahelyet, ahol az visszahozza az árát. Ha az oslói IKEA nem termeli ki a pénztáros (és a többi melós) bérköltségét, plusz a többi költséget, akkor simán bezárják. Ezért is van viszonylag kevés egyszerű fizika melóhely nyugat-európában, és ami van az leginkább a helyi szolgáltatásokhoz köthetõ. Ami amúgy persze szopacs, mert az ottani népesség elég nagy része pont úgy nem képezhetõ sokkal a nyolc általános szintjénél feljebb, ahogy Pl. idehaza sem. Viszont az ottani minimálbért kitermelõ kétkezi melóhelyek száma sokkal kisebb mint Pl. a magyar minimálbért kitermelõ hasonló melóhelyeké, ráadásul erre még rárepülnek a pakisztáni, afrikai, kelet-európai, stb. bevándorlók is. Nem véletlenül volt BRExit. Másrészt, az oslói pénztáros lehet hogy 12x többet keres mint a kijevi, de nem biztos, hogy ha kifizeti a lakhatás, kaja, egészségügy, stb. költségeit, akkor is 12x több marad meg neki.

midnight coder 2020.12.22. 14:12:55

@MAXVAL birсaman közíró: Az életszínvonal és a megélhetési költségek nem feltétlenül fedik egymást. Havi 300 ezer forintból kis hazánkban kis túlzással palotát bérelsz, Londonban max. egy patkánylyukat.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 15:24:49

@midnight coder:

A munkaerőpiaci logika nyilvűn műkodik, de ez másodlagos tényező.

Van egy alapszint, amit a politika állít be, s aztán ezen belül már nyilván van piaci tényező is.

De arra, hogy egy IKEA-pénztáros Kijevben miért keres 12-szer kevesebbet, mint Oslóban nincs munkaerőpiaci magyarázat.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 15:29:40

@midnight coder:

Nyilván mindig vásárlóértéken kell számolni.

Egy angol font átváltva kb. 400 Ft, de a vásárlóértéke inkább 200 Ft.

Ezért van az, hogy kimegy a magyar ember mosogatni Londonba, örül, hogy a jövedelme 150 ezer Ft helyett már 750 ezer Ft, aztán meg rádöbben, a jövedelme nem az 5-szörésére emelkedett, csak a 2,5-szeresére.

De mondjuk magyar-bolgárviszomyban is ez van, csak kisebb mértékben, s fordítva. Ha BG-ban a béred nettó 250 ezer Ft, azt 300 ezernek érzed magyar szemmel.

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.12.22. 16:22:37

@MAXVAL birсaman közíró: nyilvánvaló, hogy alulképzett vagy.
A munkaerô árát a piac határozza meg. A termelékenységet pedig nem ikea szinten kell vizsgálni, hanem nemzeti szinten.

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.12.22. 16:24:13

@MAXVAL birсaman közíró: Összegzem. Magasabbak a bérek, mert magasabb az életszínvonal, s azért magasabb az életszínvonal, mert magasabbak a bérek"

Összegzem: idióta vagy.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.22. 16:43:23

@Igazamvanvagyigazamvan?:

De furcsa ez a piac, ugyanazt a munkát egész másképp értékeli, csak mert azt más országban végzik!

HaD 2020.12.22. 18:18:23

az okoskodás helyett a cikk író inkább szentelne némi időt a közgáz ismeretek bővítésére...de leginkább a józan paraszti ész szerint értelmezni a gazdasági érdek fogalmát....a gdp szajkózása önmagában egy téves logika és szerintem a jelen világ életszemléletének egyik nagy rákfenéje..amíg a fenntarthatóság szlogen szinten említik addig marad a bibsi ide nekem az egész világot ...csak nem tudom mire is használom attitüd...legfeljebb a zsigeri félelmeik csillapítására:)

HaD 2020.12.22. 18:26:05

a fentiekben a munkaerő áráról filózó embik figyelmében ajánlom Kopátsy Sándor ide vonatkozó rövid de velős kis gondolatmenetét...talán világosabb lesz hogy mi is zajlik körülöttünk valójában nap mint nap:):)...nyersen eccerű...

HaCS 2020.12.23. 20:10:34

Azt az apró gondot látom mindössze, hogy sokan hihetetlenül eredeti összefüggéseket vonnak le a klasszikus közgazdaságtan általános iskolai szintjén. Csak sajnos ezek fölött némiképp eljárt az idő (esetleg azon lehet némi vita, hogy 35, 50, vagy 70 évvel ezelőtt).

Jelenleg kis hazánk GDP-jét kb. 1% körüli nagyságrendben képes befolyásolni pusztán az a kérdés, hogy az egy szem AUDI gyárunknál (nyilván adóoptimalizálási okokból, naná) épp mennyivel érdemes túlárazva adni a motorokat, egyéb alkatrészeket az anyacégnek.

A szakképzett munkaerő, meg termelékenység? Ez speciel asszem, a Balassa-Samuelson konteóval bukott orra kb. 50 éve.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.12.23. 20:41:04

@MAXVAL birсaman közíró: "Dehogynem, ez a FED normál működése." - hüleséget beszélsz. A FED-et pont azért hozták létre hogy ezt megakadályozzák.
Ne csak Kreml propaganda anyagokat olvassál!

hu.wikipedia.org/wiki/Federal_Reserve_System

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.12.23. 20:46:46

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Ha Mo.nak lenne olyan adóssága, mint az USA.nak, a forint már nem érbe semmit, ezt gondold végig,

Tamáspatrik 2020.12.27. 15:37:34

@HaD: Látom, hiba volt leírnom, hogy GDP, mindenki most erre ugrott rá mint gumicsontra, hozzáadott értéket kellett volna, ami ugyanaz, csak magyarul van. Mennyi ÉRTÉK keletkezik a munkafolyamatban?
Túl elvont lett a cikk nyelve.
Különben az összes komoly kutató ugyanezt írja mint én, most olvastam a Magyarország 2030 c. könyvet.

Az AUDI tankönyvi példa, nem tudsz túlárazni, mert a németek döntik el, hogy mennyit hogyan áraznak. A világon nincs olyan különben, aki meg tudná mondani, hogy cégcsoporton belül mennyi a marketing, a dizájn, az értékesítés stb. díja. Ők hozták az egész technológiát, ők vannak nyerő helyzetben.
Emiatt az autógyártás vagy bármilyen bedolgozói munka üvegplafonba fog ütközni. Emiatt kellenek az önálló magyar tulajdonú, piacon értékesítő cégek, amelyekből kevés olyan van, amit jegyeznek nemzetközileg is.
Mellesleg az AUDI az ország legjobban fizető cége,már a sztrájk előtt is az volt, a bérviszonyokat az itteni fizetésekhez igazították, más is ezt teszi. A csehek autógyáraiban magasabb a fizetés, mert az ottani bérek magasabbak.
Az, hogy ilyen gyenge a forint-euró árfolyam, az kormánypolitika része is, a minimálbér szintén.
süti beállítások módosítása