Elméletileg két módon érhető el ez a cél: a legfejlettebb régió meggyengítésével vagy a kevésbé fejlettek felhozatalával egyaránt csökkennek az országon belüli regionális különbségek. Magyarországon Budapest és a legkevésbé fejlett országrész (Észak-Magyarország) egy főre jutó GDP-je között 3,1-szeres a különbség, ami Közép-Kelet Európában teljesen átlagosnak mondható. Nyugat-Európában ez az érték jellemzően 2-2,5 között alakul az alábbi táblázat alapján, ahol azok az országok szerepelnek, ahol legalább 4 belső régiót különböztetnek meg.

Adatok forrása: Wikipédia +itt + itt

Érdekes megnézni két olyan ország példáját, ahol szeretnek mindent leginkább a piaci folyamatokra bízni: az USA-ban még ha 3-3 legfejlettebb és legfejletlenebb tagállam átlagait is vesszük figyelembe, az arány 2,9 lesz, a briteknél pedig a 3 londoni régió 4,7 szeres (!) előnyben van a 3 legelmaradottabbakhoz képest, ami mindkét országban előre jelzi a jelentős vagyoni és életmódbeli különbségek miatt várható komoly társadalmi feszültségeket. Nagyon is indokolt tehát, hogy az EU külön pályázható forrásokat biztosítson az elmaradott térségek felzárkóztatására az egyes tagállamokon belül is, hiszen a szélsőséges rendszertagadó mozgalmak legtöbbször a gazdaságilag elmaradott régiókban kapnak lábra.

Nálunk a földrajzi értelemben vett különbségek csökkenő tendenciát mutatnak, hiszen a KSH szerint 2010-ben az arány még 3,8 szoros volt, ami tíz év alatt 3,1 szeresre csökkent. Ez jelezheti egyaránt azt is, hogy a konzervatív kormány kiemelt figyelmet fordított ezen régiók fejlesztésére és azt is, hogy jelentős mennyiségű EU forrást fordítottunk erre a célra, a két dolog nem is zárja ki egymást. (Amellett, hogy a statisztikáról közismert, hogy lényeges dolgokat mindig elfed, hiszen egy adott régión belül is lehet számtalan település, amelyek teljesen kimaradnak a fejlesztésekből, és tudjuk is, hogy ilyenek vannak nálunk is sajnos szép számmal.)

A régiók közelítésének azonban vannak lényeges korlátai is, az egyik a hálózatkutatók által feltárt jelenség, hogy a mai társadalmakban a csomópontokban összpontosul sok minden, a nagyvárosokban és azok környékén koncentrálódnak a fejlett technológiát alkalmazó cégek és a különféle szolgáltatások nagy része is, ami a területi különbségek növelésének irányába hat. A legjobb gazdaságpolitika sem képes kiegyenlíteni az egyes régiók közötti, eltérő gazdasági és életmódbeli sajátosságok okozta különbségeket.

Ami lényeges változást okozhat mindebben, azt életmódunk esetleges megváltozása hozhatja el, bár ilyen hatások a statisztikákban eddig még nem jelentek meg. Ilyen például a pandémia miatti home-office munkavégzés elterjedése, vagy már önmagában a járványoktól való félelem miatt is elképzelhető lesz tömeges kiköltözés a nagyvárosokból. Az idegenforgalom is nagyon visszaesett a járvány miatt az olyan nagyvárosokban mint Párizs, Prága vagy Budapest, ennek betudható gazdasági visszaesés miatt is „javulhat” ez a fajta statisztika, ha ezt egyáltalán javulásnak lehetne nevezni. Továbbá a háborús bizonytalanság is teremthet egy olyan divatot, ami a falusi életmód élelmiszertermelő sajátosságaira épül.

Jelentős korlátai mégiscsak vannak nálunk és a hozzánk hasonló szintű országokban a fejletlenebb régiók felzárkóztatásának, egyrészt annak a megkérdőjelezése, hogy az iparosítási politika folytatható-e tovább. Például, hogy kell-e ennyi autó vagy még több, szükséges-e rengeteg autópályát építeni, vagy (amit én borítékolhatnék), hogy a mostani szint is már luxus, amire az energiaárak robbanása is komoly hatással lehet, nem beszélve arról, hogy környezetvédelmileg is fenntarthatatlan. Ez azonban megint csak a jövő zenéje.

Napjainkban is létezik viszont egy olyan jellegű korlát, hogy ezekben a régiókban nem nagyon találni már olyan képzett munkaerőt, ami a gazdaság fejlesztéséhez szükséges lenne. Érdemes megnézni azokat az országokat, ahol a legfejlettebb és legfejletlenebb régiók közötti arányszám 2 alatt van: ezek elsősorban a skandináv országok és Ausztria. Az oktatási rendszer ezekben az országokban mind sokkal jobb minőségű mint brit, az amerikai vagy a magyar. Ebből adódik egy olyan következtetés, hogy a régiók további felzárkóztatásának módja az lehet, ha az oktatás és a szakképzés minőségén képesek leszünk javítani.