A szélsőjobboldali, vagy másként mondva nagyon konzervatív felfogású ember számára csupán azok a dolgok léteznek, amelyek részét képezik a sok évszázados hagyománynak. A többi, a felvilágosodás óta létező dolog számukra csak porhintés, ármány és cselszövés. Nézzük sorban:
Önkormányzatiság, autonómia:
Maximum a hűbéri rendszert tudják elképzelni, a személyes függőségek rendszerét. Ezzel szemben semmiféle törvényes keretek által behatárolt önkormányzatiság, sem autonóm csoportok működése nem illeszkedik a katonás felfogásukhoz.
Demokrácia
Európa országainak nagy részéről nem mondható el, hogy a demokráciának sok száz éves hagyományai lennének, a vezérelvű felfogásnak annál inkább. Mivel viszont manapság a nyílt diktatúra szalonképtelen, ergó a legalapvetőbb demokratikus játékszabályokat be kell tartani, viszont a hangsúly itt a játékon van és nem a szabályokon, a játszadozás pedig nem igazán komoly. A vezérelvűség ezzel szemben tiszta és világos helyzet, azt kell tenni mindig, amit a vezér mond, amit a vezérkar dönt. Elvileg a demokráciára is elmondható ez, amiben mégis más a vezérelvűségnél az a visszajelzések igénye, nyilvános viták során születő döntések és kompromisszumok keresése.
Win-win szituációk
A demokrácia arra a feltételezésre épül, hogy nem véges összegű játékokról van szó, ahol az egyik fél csak a másik fél rovására lehet gazdagabb. A legősibb ösztöneink, indulataink ezzel szemben farkastörvények, ahol az agresszió a legfontosabb eszköz. Az együttműködés keresése, a bizalom az idegenekkel, a „falkán kívüliekkel” szemben már olyasmi, ami sokkal inkább a modern társadalmak jellemzője.
A piac láthatatlan keze
Különféle gazdasági törvényszerűségek létezése nem mindenki számára eléggé hihető, sokan azt gondolják, hogy a „láthatatlan kéz” gonosz emberekhez tartozik, akik összeesküdtek annak érdekében, hogy kényük-kedvük szerint manipulálják a társadalmat, főként a politikusokat. Van persze néha ebben is valami, a lobbi csoportok szerepe nem elhanyagolható, sőt ki is mutatható, mégis az a helyzet, hogy a kereslet-kínálat törvénye már önmagában is a legtöbb esetben sokkal hihetőbb magyarázatokat kínál, mint különféle ellentmondásos és zavaros összeesküvés elméletek.
Értelmiségi, főként humán értelmiségi
Megint gyanús kategória, hiszen a hagyományban nem létezett a tankötelezettség, ezen kívül a papok latinul miséztek. Ahol Gutenberg először kezdett könyveket nyomtatni, ráadásul a lutheránusok azt hirdették, hogy az emberek maguk olvassák a Bibliát – ahol mindennek sok évszázados hagyományai is vannak, azokban az országokban a közfelfogás is más, mint Európa nagy részén, vagy épp a muzulmán világban, ahol a könyvkiadás sokáig tiltott volt.
USA
Egy gyanús államalakulat, ami szabadkőműves összeesküvés gyümölcse, - még az amerikaiak között is alighanem sokan vannak, akik ezt a fajta nézetet osztják. Hiszen saját törvényekkel rendelkező államok alkotnak egyetlen államot, nem beszélve arról, hogy királyságnak náluk semmiféle hagyománya nem volt, - ez valójában nem létezhet, csak valami gonosz dolog lehet. Szélsőjobboldali ember sosem mond az USA-ról semmi jót, nem véletlenül, gyakorlatilag az ördög figurájával azonosítja. Ellenben a nagy, jóságos, romlatlan és természetes Oroszország számukra az igazi példakép.
Európai Unió
Ez megint értelmezhetetlen a számára, illetve csak egy módon értelmezhető, egy láthatatlan birodalomként, hiszen birodalmak a történelemben mindig is voltak. A Monarchia idejében az önállóságunk nagyobb volt – szerintük legalábbis, a történelmi tények sosem zavarták őket, az „alternatív tények” fogalmát vezették be erre, ami onnan jön, hogy a mítoszokra fogékonyabbak, mint a szárazan racionális tényekre. Az EU-ban gonosz bürokraták, akiket még gonoszabb lobbik rángatnak, ők kényszerítik az akaratukat a szegény szabadságszerető népekre. A világ leírásához a fekete és fehér szín tökéletesen elegendő. Popper Péternek volt egy érdekes bon-motja, miszerint léteznek szabadságszerető népek és léteznek igazán szabadok. (Ha szeretek valamit az nem jelenti azt, hogy meg is valósítom, ha szeretünk valamit az jelentheti azt is, hogy vágyakozunk utána, de elég könnyen feladjuk.)
Tolerancia
Az emberek sokféleségének elfogadása, tehát nincs szükség arra, hogy mindenki egy ütemre masírozzon és ugyanazt mondja, hanem megpróbálunk alkalmazkodni mások egyéni stílusához. Egy katonás szervezetben ez nem működik, és a hagyományos közösségekben elég sok katonás vonás volt, a mainál zordabb, jóval nehezebb életkörülmények nem nagyon tették lehetővé az „önmegvalósítást” vagy az „egyénieskedést”, az ilyen álmokat az elvárás szerint fel kellett áldozni a közösség érdekében.
Emberi jogok
Nagyon konzervatív szemléletben kötelességek vannak, a jogokat ki kell érdemelni jó magaviselettel, tehát nincsenek olyan alapjogok, amik minden embert megilletnek. A felvilágosodás mozgalma óta az az elképzelés terjedt el, hogy az emberi létezés, vagy inkább az emberhez méltó élet önmagában is jelent bizonyos alapfeltételeket, amiket mindenki számára elérhetővé kell tenni. Igaz, hogy ennek határait az egyes társadalmak nem pontosan ugyanazon a pontokon fogják kijelölni, ez mindig vita tárgyát képezheti. (Ami persze katonás szervezetben nem létezhet.)
Szabadság, Egyenlőség, Testvériség
Ezekre a jelszavakra született válaszul az Isten, Haza, Család „szentháromsága”. (Nem áll szándékomban szentségtörő lenni és bármilyen módon elemezni ezen szavak tartalmát.) A konzervatív ember vagy egyáltalán nem érti, vagy pedig álságosnak tartja vagy a felvilágosodás eszméit, és abban legalábbis igaza van, hogy az ezeket vallók is csak a felületes jelentéseket ismerik. Mindkét világnézetnek megvan a maga helye és szerepe, és itt visszajutunk a toleranciához, tehát a „felvilágosodott” ember szerint a szélsőjobbos szemléletmód (nem pedig ideológia) parlamenti képviselete is feltétlenül kívánatos, hiszen része az emberi felfogások palettájának.
Tudományos szemlélet
Ez megint olyan, ami nem része a hagyománynak, az elvont gondolkodás évszázadokon keresztül csak egy szűk elit kiváltsága volt. A tudomány egy szektás, gyanús molyolás és manipuláció – ezt nem direkt mondják, hanem ez jön le abból, amiket mondani szoktak. Nem ismerik a tudomány működését, és ha valaki valamit nem ismer, az a szemében gyanússág válhat.
Vírustagadás, oltásellenesség, Amerika ellenesség, oroszpártiság, EU ellenesség, intolerancia – ily módon minden megfér a szélsőségesen konzervatív eszméket vallók körében. Igazából nincsenek a tudatában annak, hogy a fent tárgyalt fogalmaknak számukra nincs is valódi realitása. Habár nem szeretik a modernitást, mégis részei a modern társadalomnak ők is, méghozzá két okból. Az egyik, hogy sok általuk vallott érték a mai társadalmakban is fontos, másrészt ők lehetnek elvileg a B-terv (vagy C, D stb. terv) arra az esetre, ha a modern civilizáció alapjai nagyon megrogynának.
Ezen kívül amiatt sem tanácsos elítélni semmilyen felfogást, mert az ember nézetei is változhatnak korának előrehaladtával, és erős hatással van rá a társadalmi közeg is, ahol idejének jelentős részét tölti.