Ideo-logikák

Ideo-logikák

Kik fognak itt dolgozni?

2024. április 19. - Tamáspatrik

Nagyon érdekesek a gazdasági tendenciák mostanában, annyira gyorsan változnak, hogy még a szakértők sem érték utol magukat rendesen. Érdemes összegezni az utóbbi évek tendenciáit, aztán megnézni, hogy milyen kép rajzolódik ki mindebből.

1.Úgy lettünk „fejlett ország”, hogy közben paradox módon csökkent a GDP. Az utóbbi két évben nagyon magas volt az infláció nálunk az eurózónához képest, amint a forint árfolyam változása nem követett. A forint tehát 30-40%-ban reálértékben felértékelődött, kicsit meg is drágultunk emiatt. Mivel a gazdaságban néhány százalékos árcsökkentésekre is rámennek, az emelkedő fizetések miatt sok tevékenység már nem gazdaságos nálunk, főként mivel a termelékenység eleve nem túl magas szintű.

2.A nálunk levő nagy autóipari cégeket ez a tendencia lényegében nem érinti. Borzasztó szerencsés helyzetben vagyunk olyan szempontból, hogy nálunk a nagy brand neveket gyártják, Audi, Mercedes és jön hozzájuk még a BMW is (a közismert „három ok”, ami miatt az EU tagjai maradhatunk hosszabb távon is). Egyrészt ezeknél a cégeknél a profitráta jóval magasabb az ipari átlagnál, és a dolgozóikat is jobban meg tudják fizetni emiatt. Másrészt mivel hosszú idő alatt felépített brand nevekről van szó, a kínai gyártók nem lehetnek a versenytársaik, a vevők lényegében a státusz szimbólumot képviselő brand nevekért fizetnek. Mivel növekszik a dollármilliomosok száma az Európán kívüli országokban, ezért az ilyen kocsik felvevőpiaca is egyre nagyobb lehet, azt is tekintetbe véve, hogy egyes márkák legendás tartóssága már a múlté. (Európában a forgalomban levő kocsik összmennyisége lehet, hogy fokozatosan csökkenni is fog a nagyobb környezettudatosság és a tömegközlekedés fejlesztésének együttes hatására.)

3.Akik bajba kerülhetnek inkább a Suzuki vagy a nagy közép-európai gyártócégek közül többen is, például a Škoda és Volkswagen, mert ők már egy pályára kerülhetnek pár éven belül a kínaiakkal, és nem biztos, hogy bírni fogják az erős versenyt. Akiknél még gondok jelentkeznek azok az autóipari cégek albeszállítói és más feldolgozóipari, elektronikában utazó kisebb cégek. A nagy kérdés, hogy magyar ipari középvállalatok hogyan fognak tudni profilt váltani és bekapcsolódni az újonnan feljövő nagy cégekhez. Szerintem ere jelenleg kicsi esély van arra, hogy a kicsit elkényelmesedett cégeink a új küszöböket megugorják, de még az állam nem érzékeli ezt a fajta problémát. (Lehetne újonnan felfutó iparágakban, például a fegyvergyártási, környezetvédelmi, távközlési stb. megrendelésekbe bevonni őket, és az átállást államilag is megtámogatni.) Az új akkumulátorgyárak és autógyárak annyira megtolhatják a GDP növekedését, hogy az elfedheti nálunk a középméretű vállalatok problémáit.

4.Funkcionális analfabéták (a lakosság akár 20%-a is lehet ez), nem tudnak dolgozni modern cégeknél. Akit nem tanított meg az oktatási rendszerünk olvasni, számolni, írni, azoknak esélyük sem lesz dolgozni ezeknél a cégeknél, ők jelenleg is kibuknak a munkafelvételi rostán. A modern cégeknél a leírt utasításokat kell tudni megérteni, beállított paramétereket figyelni, mivel fontos a munkafegyelem és a minőség érzékenység. Annál is nagyobb gond, hogy akiknek a képességeik jobbak, de lehúzza őket az adott közeg, például egy kis zsákfaluban laknak a nagyobb ipari központoktól távol, a gyenge szintű tömegközlekedés miatt nem fognak tudni eljutni a komolyabb cégekhez. Az iparfejlesztésünk és a közlekedésünk fejlesztése egyaránt nagyon centralizált, hatalmas térségek maradnak ki belőle. Még szállások biztosításával is lehetne a helyzetet orvosolni, azonban a szállásokat nem ők foglalják el, hanem a képzettnek és motiváltabbnak is mondható ázsiai vendégmunkások.

5.Demográfiailag is öregszik a népesség, idősebb korban kevesen tudnak új feladatokat elsajátítani. A fiatalok nagy része pedig inkább kimegy külföldre, ahol jobbak a lehetőségei és a közeg is sok esetben barátságosabb.

6.Ehhez még hozzáadódik az, hogy kényelmesebbé válunk és ez a munkamentalitásunkra is igaz, főként persze a fiatalabb generációk esetében. Sokak számára a sori összeszerelő munka például már nem annyira vonzó, kényelmesebb és jobban fizető állásokra vágynak. A munkamorált a tapasztalatok szerint tovább rontja az, hogy a kisgyereket nevelő nők gyakorlatilag olyan munkabeosztást választhatnak, amilyet akarnak (a törvény garantálja ezt idén január 1-től ), aminek a többiek isszák meg a levét olyan munkahelyeken, ahol sok a női dolgozó. Eljutottunk oda, ahová a németek és angolok már úgy ötven éve eljutottak, hogy a kevésbé vonzó munkahelyekre nagyrészt külföldi munkavállalókat kell majd felvennünk.

7.A külföldi munkavállalással van egy olyan gond, hogy a magyar kormányfő annyira kongatja folyton a vészharangot a bevándorlás miatt (a menekültválság idején igaza is volt ebben, de azóta sem tud leállni, összemosva a menekültet, a bevándorlót és a külföldi munkavállalókat), hogy nálunk a külföldi munkavállalást sok minden nehezíti, főleg adminisztratív oldalon, de a lakosság bizalmatlansága is közrejátszik. Az már látható, hogy ukránok és szerbek számára már nem vagyunk annyira vonzó pálya, leginkább a kelet-ázsiaiakra tudunk majd számítani, bár ki tudja hogy alakul ez majd hosszútávon. Alighanem több százezernyi külföldi munkavállalóra lenne szükség a következő évtizedekben még a jelenlegi gazdasági szint mellett is.

8.Nem kérdéses, hogy szükség van az elektromos autók gyártására Európában, ami stratégiai jelentőségi lépés is, mert mi lesz, ha egyszer Oroszország, Irán és Szaúd-Arábia összefog és esetleg úgy dönt, hogy nem ad több olajat Európának? Az amerikai kontinens tudná az önellátását biztosítani valahogyan, Európa azonban nem, ami szintén fontos szempont lehetett az elektromos autók bevezetésekor. A sűrűn lakott városközpontokba egyébként nem is való a levegőt jobban szennyező hagyományos üzemű autó, a teherszállítást pedig alighanem a hidrogénhajtás fejlesztésével lehetne függetleníteni a kőolaj szállítmányoktól. Nem véletlen, hogy minden nagy autógyártó cég leginkább az elektromos meghajtású kocsikat fejleszti jelenleg.

9.A magyar kormány valószínűleg helyesen érzett rá arra, hogy az akkumulátorgyártást és a hozzá kapcsolódó iparágakat támogatni kell, de általános vélemény, hogy ezt erősen túltolták. Először jöttek a koreai cégek, őket követik a kínaiak, ez utóbbi már nyilvánvalóan sokkal inkább politikai szempontok vezérelte döntés volt. Papíron jól fog kinézni a nagy GDP növekedés, viszont a technológia, szakértelem, a munkaerő nagy része, szinte minden a Ázsiából jön hozzá, a magyar állam leginkább csak az infrastruktúrát és a területet fogja biztosítani. A gazdasági haszonnak csak aránylag kis része marad itt az országban, egyébként ugyanez érvényes a nagy német autógyári beruházások esetében, és nem véletlen, hogy Szlovákia gazdasága, ami még inkább a külföldi autóiparra épült, dinamikus felívelést követően már évek óta csak stagnál.

10.Ne áltassuk magunkat azzal sem, hogy a nagy cégek ne azért jönnének hozzánk, mert nálunk a környezetvédelmi előírások kevésbé szigorúak és a több a kiskapu is. Nagy a veszélye annak, és már vannak is szórványos jelei, hogy káros vegyik anyagok kerülhetnek a környezetbe. Ezenkívül a gyárak jelentős része az klímaváltozás miatt egyre nagyobb szárazsággal küzdő alföldi régióban fog működni, az ipar vízigénye ezen a helyzeten tovább ronthat. (Ha nagy a légszárazság, akkor a víz egyenleg negatív lehet, mert a levegőbe kerülő vízpárából nem lesz nálunk eső.)

11.Politikailag viszont hasznos is lehet akár, hogy a kínai akkugyárak terméke a német kocsikba kerül (a kínai kocsik mellett) hazánk területén. A termelés globalizáltsága segíthet abban, hogy a feszült viszony az EU és Kína között tárgyalásos úton rendeződjön. A német autógyárnak még mindig kisebb kockázatot jelent hozzánk beruházni mint valamilyen afrikai vagy ázsiai országba, ahol nagyobb a politikai bizonytalanság. Kormányunk nemzetközi alkupozíciója is jobb, ha nagy termelőcégek működnek nálunk, és mindig számíthat is a cégek lobbierejére valamint a kínai és német kormány támogatására is bizonyos ügyekben.

12.Nem használjuk ki megfelelően a magyar gazdaság sokoldalúságát. Turizmus, élelmiszeripar, mezőgazdaság, informatika, megújuló energiaforrások, épületek korszerűsítése, hogy csak néhány területet említsek. Úgy tűnik, hogy túlságosan sulykoltuk az utóbbi időben az iparfejlesztést és ezekre a területekre kevés figyelem jut, nem nagyon lehet beszélni fejlesztési koncepciókról sem. (Például jól járt Tokaj-Hegyalja vagy Debrecen, akik rengeteg pénzt kaptak és kapnak, különféle politikai okokból.) A gazdaságirányításunk valahogy olyan, hogy nagy kiemelt projektekre tud inkább figyelni és oda allokálni a pénzeket, a tűzhöz közel állóknak jut mindig a legtöbb, de a befektetések hatékonysága ily módon nyilvánvalóan csorbát szenved, ez politikai nézetektől és elfogultságoktól mentesen is megállapítható.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr7818385109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2024.04.19. 17:04:00

Ez érdekes kérdés. De az is hogy mennyire fog ezzel páhuzamosan csökkenti az emberi munkára való igény. A mestereséges intelligencia mennyi adminisztrativ munkahelyet fog megszüntetni.

ez а nevem senki 2024.04.19. 17:05:24

Kurt ma
jd lap
átol
nifog me
rtaz MI fog
hejet
te progr
amozni.

Andy73 2024.04.20. 09:14:22

Az utolsó pontban is van azért némi fejlődés, a turizmus is rohamosan fejlődik, de más ágazatok is. Az biztos, hogy a demográfiai adatok katasztrofálisak, így nálunk is nőni fog a vendégmunkások száma és aránya. Az kérdés, hogy hány évre jönnek, de abban azért reménykedni lehet, hogy a gyerekeik már jól megtanulnak magyarul és integrálódnak majd.

Lorrh 2024.05.04. 16:42:28

@Andy73: amikor nagy tömegben érkeznek külföldiek, akkor már nem kell se magyarul tanulniuk, se integrálódniuk, az nehéz ugyanis. Hanem önálló szigetek lesznak.
Mint az oroszok Izraelben hogy már meg se próbálnak héberül megtanulni, mert oroszul tudják élni az életet, van boltjuk, tévéjük rádiójuk a saját nyelvükön.
A tömeges bevándorlás teljesen szétcseszi az adott országot.
Pont ez ellen tiltakoztak orbánék - helyesen, most meg ők követik el ezt a merényletet ellenünk. Ez A nettó hazaárulás.
süti beállítások módosítása