Elvileg nincs nagy tétje számunkra az EU választásnak, hiszen a súlyunk lakosságarányos, ennél fogva eléggé kicsi a szervezetben. Ennél is fontosabb, hogy most az Európai Parlamentet választjuk meg, viszont az Európa Tanács nélkül, ami az egyes államok miniszteri szintű képviselőit jelenti, a Parlament nem nagyon képes lényeges döntéseket hozni. Ennélfogva nálunk leginkább a választások szimbolikus jelentősége a fontosabb, a szavazatok megoszlása talán leginkább egy visszajelzés lehet a kormányunk politikájának a támogatásával kapcsolatban.

 Nemzetállamok Európája

 Mivel a végső döntéshozó az Európa Tanács, ez is bizonyítja, hogy a jelenlegi rendszer lényegében nemzetállamok Európája, például a közös határozatokat csak egyhangúlag hozhatják meg a tagállamok illetve a minősített többség elve is gyakran érvényesül. Nagyon kicsi az esély arra, hogy a rengetegféle nemzetállami érdeket felvállalni próbáló Unió elmozduljon a jelenleginél nagyobb politikai egység felé, gyakorlatilag semmi nem mutat ebbe az irányba.

 EU szkeptikusok nem csinálnak semmit az EP-ben?

 Én legalábbis nem tudok róla, hogy tevékenyen hozzájárultak volna az EU működéséhez. (A Fidesz lehetséges, hogy nem is annyira EU szkeptikus a színfalak mögött, mint amennyire a kormányzati propaganda mutatja, ez egyfajta kettős beszéd is lehet.) Nagyon konzervatív párt eleve nem is támogathatja az EU szervezetét, mert a hagyományban nem létező fogalomról van szó és számukra csak az valódi, ami valamilyen módon a hagyományban gyökerezik. (Ha pedig EU nem létezhet, akkor csak valamilyen háttérhatalom hozhatta létre.) Mivel a nacionalizmusnak ez a fajta államszövetség mindenképp határt szab, emiatt sem lehet más céljuk, mint az EU politikai szervezeteinek megszüntetése, és pénzosztogató, adminisztratív szereppé degradálása.

Mit vár a Fidesz a törzsszavazóitól?

Nagyon fontos, hogy a fő szavazóbázisát érzelmileg azonosuló szavazók jelentik, a propaganda érzelmi alapú mozgósításra épít. A hatás az érzelmekre mindig fontos tényező, és azt lehet mondani, hogy az ellenzék eddig nem nagyon volt erre képes, és talán Magyar Péter az első, aki képes érzelmi töltetet is adni a mondanivalójának.

A Fidesz törzsszavazóiról ennek ellenére nem lehetne azt mondani, hogy a magatartásuk ne lenne racionális. A „mozgósítás” valódi jelentése, hogy most a vezér azt kéri tőlük, hogy fejezzék ki a hálájukat azáltal, hogy leadják rá a szavazatukat. A hála kifejezése egyébként lehet egy teljesen rendben levő kérés is, de emellett még félelemkeltés is legalább annyira hangsúlyos a kampány során. Egy vezérelvű rendszerben mindkét fajta ösztönző jól is működik, feltéve persze, hogy a morál is megfelelő. A béke és háború kérdésére nem is érdemes külön kitérni, mert itt is az a helyzet, hogy logika helyett az érzelmi befolyásolás a meghatározó, holott nem kérdéses, hogy esetleges katonai konfliktusban országunk semlegessége abszolút kívánatos, és egyben kivitelezhető lépés is lenne, nem is mi lennénk az egyetlen ebben a sorban.

Új szövetségi rendszerbe kerültünk

De Jure ugyan nem, de facto azonban el lehet mondani, hogy csatlakoztunk Szerbiához az orosz-kínai tengely támogatásában. Gazdasági téren, politikailag és az információk megosztása terén megerősödött ez az irány, a keleti orientáció ma már meghatározóbb számunkra mint az európai politikai szövetség, ami egyre inkább már csak a papírokon létezik. Az Orbán-rendszer jellege, felépítése alapján mindig jobban megtalálta a közös hangot a kelet-európai diktátorokkal mint az európai demokráciákkal.

Európa: kulturális kérdés is

Nagyon kevesen tudjuk, hogy mit jelent az európai kultúra, egyszerűen mert hozzászoktunk. Egyébként címszavakban elég jól összefoglalható. Görög racionalitás, római jog, keresztény valláson alapuló etika, humanizmus, felvilágosodás, romantika, kifinomult ízlés, versengő nemzetek, versengő eszmék, demokrácia, szociális érzékenység, szólásszabadság, a magánélet védelme stb., ezek más földrészeken általában nem ennyire jellemző értékek. Nagyjából az iskolázottság függvénye, hogy kinek mit mondanak ezek a fogalmak és mennyire fontosak a számára.

Nyilván én magam elfogult vagyok, hiszen sokan jól elvannak a hagyomány világában és az ennek megfelelő életmódban is. Amellett persze, hogy az egyik lábbal Európában, másik lábbal keleti szövetségekben lenni, ez országunk számára kézzelfogható gazdasági előnyökkel is járhat.

A kontrollálatlan magyar állam sokat költ

Hatalmas összegeket költ az állam stratégiai célokkal, presztízsberuházásokra és a kedvenc vállalkozói körének megerősítésére is, és mivel ezen a téren az EU némi kontrollt jelent (pénzek elszámolása, versenyfelügyelet, jogállamiság számonkérése stb.), ez a kormányunkat nyilván mindig zavarni fogja. Belső kontrollja azonban nem nagyon van a pénzek elköltésének. Az is érdekes kérdés, hogy habár a tanárok fizetésemelését az EU megtámogatja, ez viszont pénzügyi értelemben egyáltalán nincs rendben. Mi történne akkor, ha a következő évben az EU nem adná meg a támogatást, akkor a tanárok fizetését lecsökkentenék? Nyilvánvaló, hogy az EU pénzekkel nem béreket, sokkal inkább projekteket kell finanszírozni meghatározott célokkal.

Tét nélküli önkormányzati választások?

Az önkormányzati választások egy kicsit háttérbe szorultak, igazából nem volt tisztességes lépés a kétféle, teljesen eltérő célú és logikájú választást összevonni (nincs is erre ésszerű indok). A települési önkormányzatok esetében a vezetőség személyi összetétele, illetve hogy a munkájukkal a lakosság mennyire elégedett, az elvben fontosabb lehet mint a pártszimpátiák. Valójában viszont a Fidesz számára nem létezik ilyen, hogy „önkormányzatiság”, mert egy hierarchikus, katonás módon szervezett döntési rendszerben gondolkodnak. Ebben a logikai rendszerben a legfontosabb a párthűség, mivel fent dől el az leginkább, hogy ki kaphat pénzt és mire költheti. (Szerencsére nem mindig ez a logika érvényesül, különféle okokból kifolyólag.)

Megszorítások a választások után

Az is nyilvánvaló, hogy a költségvetés bevételeit növelni kell és a választások után a lakosság sem maradhat ki a sorból. Energiaárak emelése, adóemelések, támogatások megvonása és sok minden terítékre kerülhet, főként olyasmi, amit eddig a választásokra való tekintettel halasztott el a kormány. Ez nálunk minden választás után rendre megtörténik.

A sorkatonaság kérdése

Mivel az egyes államok növekvő fenyegetettséget érzékelnek, ezért a fegyverkezés Európában is egyre nagyobb mértékű lesz, ami sajnos egy öngerjesztő folyamat, hiszen mások ezt fenyegetésként érzékelhetik. A hadiipar felpörgetése mellett az egyes államok valószínűleg növelni akarják majd a katonai szolgálatot teljesítők számát, ami nálunk is várható lesz, ha nem sorkatonasággal, akkor majd különféle kedvezményeket biztosítva. Egy teljesen rossz példa erre, ha a katonai szolgálat plusz pontokat jelent az egyetemi felvételin, hiszen a ponthatár éppen arra való lenne, hogy kiszűrje azokat, akik számára az adott egyetemen a nappali tagozatos oktatás nem testhezálló és nincs meg a megfelelő affinitásuk hozzá.