Ideo-logikák

Ideo-logikák

A magyar társadalmon belül nincsenek drámai törésvonalak

2018. május 13. - Tamáspatrik

A jelenségek dramatizálása leginkább egy politikai píár-fogás, amivel az állami vezetők saját fontosságukat növelik az állampolgárok szemében. Ekkora felhajtásra pedig semmi szükség nincs, és ez számos példával alátámasztható.

1.A józan paraszti ész egy jó közös nevező lehet

Akik nagyon más családi körülményekből és szociális háttérből indulnak, velük a normál munkakapcsolat ad egy fajta lehetőséget a normális kommunikációra. Én is dolgozom például olyan raktárossal, aki sok mindenről másként gondolkodik mint én, és a meglehetősen brutális véleményét nyíltan is hangoztatja. Mindenekelőtt: aki alapvetően fizikai munkát végez, általában nem optimális körülmények között és jóval alacsonyabb fizetésért, ő mindig máshogy fog látni sok mindent mint aki irodában dolgozik. (Annak ellenére is, hogy a szellemi munka jóval stresszesebb tud lenni, de ez kívülről nem látszik.) Egy korrekt, jó munkakapcsolat során - nem kell gyakran beszélni egymással, viszont a pontosság és őszinteség alapfeltétel,- ez a távolság jelentősen csökkenthető. Ebbe belefér egymás nyílt kritikája is (négyszemközt, nem pedig a háta mögött), és mindig jó közös témát jelentenek a vezetőség ésszerűtlen, a dolgozókra fölösleges terheket rakó, ezáltal extra költségeket okozó döntései. Ez csak egy példa, amely a jó munkakapcsolatok jelentőségéről szól, említhetnék számos olyan esetet, amikor szélsőjobbos felfogású kollégákkal dolgoztam, teljesen jól megértettük egymást, az együttműködésünkre a politikai véleménykülönbségek semmiféle hatást nem gyakoroltak.

2.A "nemzeti radikalizmus" mögött gyakran komoly egzisztenciális okok is vannak

Számos okból lehet valaki a szélsőjobb híve. A fenti példában említett raktáros paraszti családi hagyománnyal a háta mögött eleve társadalmilag kevéssé toleráns felfogást "örökölt", a náci szintű szövegei egy kisgazdaságon belül talán még helyénvalóak is lehetnek. Emellett legalább ennyire lényeges, hogy (a viszonylag jelentős béremelés ellenére is) csak két állással tud megteremteni a családjának egy elfogadható középosztálybeli nívót, a nyolc órás munkahely mellett gazdálkodik is. Ez egy eléggé gyakori eset manapság. Lehet vele ugyan vitatkozni, de nem szabad (és nem is lenne jogos) kioktatni, legfeljebb annyit lehet elérni, hogy kicsit vegyen vissza, finomítson a látásmódján, - ötletesség és humor azok a fűszerek, amelyek leginkább használnak. A nemzeti radikalizmusba sodródás esetén szerintem a kulcsszó az egyedüllét érzése, mert aki nem érzi annyira egyedül magát, az sokkal kevésbé lesz fogékony a szélsőséges, destruktívan mozgósító törekvésekre.

3.A cigányság integrációja is halad előre

Nem értek egyet azokkal a véleményekkel, hogy nincs remény a cigányság integrációjára és asszimilációjára: naponta tapasztalom, hogy cigány származású emberek dolgoznak számos különféle munkakörben (például sori dolgozóként, postán, bolti eladóként stb.), ami arra mutat, hogy az integrációjuk folyamatos. Ennek ellenére nyilvánvalóan vannak sokan, akiknek a beilleszkedése nem ilyen zökkenőmentes, főleg elszigetelt aprófalvakban élnek olyanok tömegei, akik jó esetben is csak közmunkán tengődnek - a pontos arányokat sajnos nem ismerem. Nem szabad csodákat várni pár generáción belül, nyilván egy lassú, hosszadalmas folyamatról van szó, ahol a származásnál a kiinduló családi körülmények valószínűleg nagyobb súllyal esnek latba (tehát nem csak cigány származású emberekről van szó, mások integrációját is megnehezítik a családi körülmények).

3.Az EU erőfölény helyett az együttműködésről szól

Az EU elismeri a hagyományt és éppúgy támogatja mint a kisvállalkozások működését. Nyilván nem lenne életszerű, ha nem érvényesülne a nagyvállalatok lobbiereje, viszont komoly támogatásban részesül mindaz, ami a történelemről, hagyományápolásról szól - amivel Orbánék vissza is élnek, oda is tolnak fölöslegesen sok pénzt, ahol ez nem indokolt. Turizmusból sokan meg tudnak élni, jól kiegészíti az ipari társadalom technológiai vívmányait, nincs itt olyan szintű ideológiai harc, inkább együttműködés. Orbánék politikája a kisebb feszültségeket nem megoldani akarja hanem felnagyítani és kiélezni, az EU elveivel nem összeegyeztethető módon folyamatos zsarolásra épül (bár nem mi vagyunk az egyetlenek, például a lengyelek görögök is ezt csinálják, csak más-más motivációkkal).

4.A hölgyek jogegyenlősége is egyre nagyobb mértékű

A magyar kormánynak ehhez se nagyon van köze, tőlünk lényegében független folyamat, hogy a hölgyek (a mi kultúrkörünkben legalábbis) egyre kevésbé érezhetnek hátrányos megkülönböztetést. Fókuszba került a családon belüli erőszak, a szexuális zaklatások és a munkahelyen a nemek szerinti megkülönböztetés (pl. fizetésekben). Ma már inkább a férfiak azok, akik "veszélyeztetett állatfajnak" fognak számítani a jövőben, mert a törvények a nőket sok esetben már jobban védik mint minket. (Az elvált férfi a nőhöz képest szinte mindig rosszabb helyzetbe kerül, emellett vissza is lehet élni a nőket védő törvényekkel, nem beszélve arról, hogy a nyugdíjrendszer nálunk és néhány más országban szintén a nőknek kedvező). A munkavállalók alacsonyabb száma miatt a cégek egyre kevésbé engedhetik meg a hátrányos megkülönböztetést, ami voltaképpen egy ördögi kör, hiszen a jó munkalehetőségek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hölgyek később menjenek szülni.

5.A trianoni sebek is jelentősen behegedtek

Románia EU-tagsága sokat lendített azon, hogy Erdély ma már sokkal "közelebb került" hozzánk mint régebben, sőt a román és szlovák gazdaság fejlődése is csökkentette az ott élő magyarokkal szembeni nacionalizmust. Nincs lényeges gond Kárpátalján sem, mert Ukrajnának is érdeke az EU-val való jó viszony. A magyar kormány az utóbbi nyolc évben sokat tett ugyan a kisebbségben élő magyar közösségekért, azonban sokat segített ebben az EU szövetségi rendszere is (amely ma sokkal inkább gazdasági és politikai szövetségi rendszer mint föderális állam). Az egyes népek és kultúrák mindig jól tudtak együtt élni a Kárpát-medencében, amikor a különféle politikai erők nem szítottak fel közöttük ellentéteket.

6.Az "átlagos" magyar polgár csak Észak-Európához tekinthető képest elmaradottnak

Európának az a része, ahol élünk mindig fél évszázados vagy annál nagyobb elmaradásban volt e legfejlettebb régiókhoz képest. Ma már ez a különbség kisebb, főleg a déli részekhez képest (vagy éppen az amcsikhoz, britekhez viszonyítva), ha a társadalom értékfelfogását, gazdasági és politikai kultúráját nézzük. Skandinávia, Hollandia és Németország azonban ismerjük el, e tekintetben jóval előttünk járnak (a szélsőségekre kevésbé fogékonyak, a pénzügyi kultúrájuk is fejlettebb). Más térségek ezzel szemben, pl. Oroszország, az Arab-világ, Dél-Amerika legalább annyira mögöttünk vannak, amilyen távol mi vagyunk a centrum országokhoz képest. Az történt csupán nálunk, hogy egy machiavellista bolsevik társulat tökéletesen ki tudta használni nálunk a politikai rendszer gyenge pontjait, a jogállamiság hiányosságait, egész pályás letámadással elfoglalt minden kulcspozíciót, meggyengítve az ellenzéki pártokat is.

7.Következtetés: a háborús retorika nem indokolt

Az Orbán-kormányzat jelentős eredménye a pénzügyi stabilitás - a gazdaság működésében szerintem annyit rontott is amennyit javított. A hosszú távú célokat már veszélyezteti az a kimondatlan "szelekciós mechanizmus" (a társadalom számára a központi ideológia által kevésbé hasznosaknak tartott csoportokat hátrányos helyzetbe hozó folyamatok), amelyek mentén a mai oktatás és egészségügy szerveződik, de ugyanez az államigazgatásra, a gazdaságfejlesztésre is érvényes bizonyos mértékben. Erősen központosító, harciasan mozgósító hatalomgyakorlásra semmilyen szükség nincs a jelenlegi helyzetben. Az egész macsó felfogás meglehetősen anakronisztikusnak hat.

Mivel azonban létezik egy olyan politikai elit (az ellenzéken belül egyébként szintúgy, nem csak a kormányzatban), amely sajátos belterjes világot hozott létre, és ezt a mintát sugározza a társadalom egésze felé, csak a saját kis törékeny világának a törvényei szerint tud élni és ezt szeretné mindenhol látni. A különféle ideológiai dogmatikák nagyon jó kis zárt rendszert alkotnak és minden kérdésre tudják a választ, - azonban köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, amely túl bonyolult nekik. A mai kormányra is az mondható, amely állítólag a nagy filozófus Hegellel kapcsolatban merült fel (akinek a rendszere ugyan nem volt időtálló, hatása a filozófiában azonban kiemelkedő). Amikor Hegel mestert kifogásolták, hogy a tények sok esetben nem felelnek meg annak, amit ő a rendszerében felvázol, akkor azt mondta: "Annál rosszabb a tényeknek." Orbán kormánya számára is a tények sok esetben csak zavaró tényezőnek számítanak.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr213915404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geo_ 2018.05.13. 21:05:28

Nem tudom a forrást: egy sportcsarnokba beengedtek 100 kissrácot. Fele piros, fele kék sapkát kapott.
5 perc múlva a pirosak ütötték a kékeket és fordítva. Kb így lehet ellenfelet kreálni, törésvonalakat árkokká mélyíteni.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.14. 11:13:24

A szaabdságharcunk fő oka: nem engedni, hogy a nyugat a mi bőrünkön gazdagodjon, s piuszban még kulturális gyarmatosítást is próbáljon végezni.

Ad Dio 2018.05.14. 11:59:35

Kedves Patrik! Nagyon-nagy jó úton haladsz afelé, hogy elnyerd a "legkedvesebb indexes blogger" címet nálam.

Respekt. Ez a poszt nekem majdnem telitalálat.

Egy egészen lehelletnyivel vagyok kritikusabb állásponton a EU-val szemben (mármint azzal szemben, amit az EU MA jelent, vagy próbál jelenteni).

HARP3R 2018.05.14. 12:16:28

VANNAK törésvonalak. Legfeljebb te nem látod azokat!

Tamáspatrik 2018.05.14. 21:26:28

@HARP3R: Vannak persze, de NEM DRÁMAIAK.

Tamáspatrik 2018.05.14. 21:27:23

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Ezt úgy látom, Marxtól vetted át... nem jött be akkor sem ez a szöveg, mondhatni visszafelé sült el.

Tamáspatrik 2018.05.14. 21:29:00

@Ad Dio: Véletlen szerencse, ha valakivel hasonlóan látjuk a dolgokat. :) Fejtsd ki nyugodtan, (vagy add meg a forrását) az EU kritikának. A véleménykülönbség segíthet megláttatni ezt-azt...

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.15. 06:42:23

@Tamáspatrik:

De, bejött. Erről szól a világ harca a nyugat ellen.

Tudsz rá bármilyen okot, ami miatt kötelessége lenne a világ 90 %-ának, hogy átadja munkája gyümlcsét a maradék 10 %-nak?

Tamáspatrik 2018.05.15. 21:35:24

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Ez nem úgy működik. Vannak, akik a 0-ról indulnak és 1-re akarnak jutni, más viszont 1-ről 2-re vagy 2-ről 3-ra. A kínai földműves kimegy a kis vegetáló életmódjából és elmegy Shaghai-ba sori dolgozónak. A mi dédapáink és nagyapáink is a szegényparaszti sorból ÖNKIZSÁKMÁNYOLÁSSAL próbáltak előrejutni, valami keveset felhalmozni. Sikerült, a generációk egyre jobban élnek. A gyerekeikből kemény melósok lettek, - ma senki nem akar már olyan körülmények között dolgozni NÁLUNK mint ők akkor. A mai Kína nagyobb része viszont még ott tart, ahol mi ötven éve.
SENKI nem kényszeríti az embereket, hogy x területen dolgozzanak ez csupán egy lehetőség, a választás szabad.

Van persze más lehetőség, amit Marx vázolt fel és Lenin megvalósított (igazából már a francia forradalmárok is 1792-ben, de sok más forradalmár is): vegyük el tőlük és senkinek ne legyen semmije. Mindenki akkor lehet egyenlő, ha mindenki tökszegény. Ha az elosztásra, osztogatás-fosztogatásra helyezzük a hangsúlyt, oda jutunk.
Ja igen, Marx bácsi drámázott. Itt követte el a legnagyobb hibát. Pályát tévesztett, inkább színdarabot kellett volna írnia. A kommunizmus kísértete és a többiek - modern Shakespeare...
süti beállítások módosítása