Szerencsésnek tartom, ha a női hatalom mellett szóló érveket nem csak feministák hangoztatják, hanem esetenként a férfi nem egy képviselője, aki alapvetően tiszteli és szereti is a hölgyeket. Számos jel mutat a nők folyamatos felértékelődésére: gondoljunk csak arra, hogy száz éve még demokráciákban sem kaptak mindenütt választójogot, manapság viszont az emancipáció a legtöbb országban teljesnek mondható, sőt születések számának visszaesése miatt nem ritkán pozitív diszkriminációt is élveznek a férfiakkal szemben. Kapásból hét olyan tényezőt találtam, ami afféle mutat, hogy a hölgyek egyre inkább irányító szerepbe kerülhetnek a fejlett országokban, persze ezek a tényezők némileg szubjektívek, vitathatók és érdemes is rajtuk vitatkozni.

1.A munkaerő piacnak jobban megfelelő készségekkel rendelkeznek

A férfi és nő intelligencia szintje átlagban hasonlónak mondható, amit a gyakorlati tapasztalatok is igazolnak, inkább a két nem erősségei között tudunk eltéréseket találni (habár az általánosításokkal óvatosan kell bánni, mert mindez nagyon személyfüggő). Az egyes nemekre jellemző társalgási témák is megmutatják, hogy a férfi a fizikai világból származó foglalkozik leginkább, a nő pedig emberekkel, azaz sokkal inkább kapcsolatorientált. Az utóbbi típusú szakmák a kevésbé gépesíthetőek: így például az orvosi diagnosztika jól automatizálható, azonban az ápolónő gondoskodó figyelmét mindig igényelni fogják a betegek. A tanár személyiségének hatása szintén nem pótolható az órákon - nem véletlenül ez is egy nők átal dominált pálya.

A nehéz fizikai munkák egyre inkább visszaszorulnak és a tipikus férfi szakmák hosszabb távon maradnak az elvont gondolkodást igénylők (mint például a számítógépes programozó vagy a kutató) vagy a megfelelő térlátást igénylő mérnöki, karbantartó és szakmunkás foglalkozások (jó térlátáshoz régen a főként a vadászathoz volt szükség, ami ez nem jelenti azt, hogy adott esetben hölgyekből ne lehetnének jó mérnökök).

A férfiak jobb tájékozódó képességét fölöslegessé tette a GPS és pár évtizeden belül sofőrökre se nagyon lesz szükség. A hölgyeknek viszont az alapvetően jobb kommunikációs készségeik miatt a nyelvtanulás is könnyebben megy.

Számos munkahelyen a feladatok sűrűn váltakoznak és a figyelem megosztását igénylik, amiben a hölgyek általában jobbak (hiszen a gyermeknevelés során is egyfajta "multitasking"-ra van szükség - pontosabban a figyelem fókuszának rugalmas változtatására.)

Ezen felül a mai tipikus magyar munkahelyeken a precizitás fontosabb mint a találékonyság és a kreativitás, és erre a képességre is általában a hölgyek szocializálódnak jobban. (Emiatt nagy átlagot tekintve a női munkatársaimmal elégedettebb vagyok mint a srácokkal.)

További tényező a hölgyek javára, hogy számos kézi összeszerelő munkaműveletet ma még nem éri meg automatizálni, de ezek között is egyre gyakoribbak a miniatürizálás miatt a kifejezetten kis kezeket igénylő munkakörök, ráadásul a hölgyek monotóniatűrése is jobbnak mondható.

2.Jobban viselik az öregedést

Nem csak arról van szó, hogy a nők genetikailag előnyben vannak az öregedés terén, orvoshoz is gyakrabban járnak kisebb panaszokkal (elég megnézni, hogy a várótermekben milyen a megoszlás a két nem között).

A "nénisedés" vagy "bácsisodás" a figyelem beszűkülését, lelassulást, a kognitív képességek romlását jelenti, - ami nem feltétlenül életkorhoz kötött, hiszen vannak jó néhányan, akik 80 év felett is megőrzik a szellemi frissességüket és nyitottságukat. Egy "néni" mégis aktívabban részt tud venni a családi munkamegosztásban mint egy "bácsi", mert nagyobb gyakorlata van a főzésben, a takarításban vagy akár az unokák öltöztetésében. A jövő a világon mindenfelé elöregedő társadalmak képét mutatja, amely a nők fokozódó dominanciáját hozza magával.

Emellett már ma is jellemző, hogy a családi kassza sok helyen a nők kezében van (a stabilitást képviselőiként kevésbé kockázatos pénzügyi döntéseket hoznak), és a vásárlások többségét is ők döntik el, nem pedig az általában kevésbé igényes férfiak.

3.A szexizmus visszaszorulása

A szexizmus vagy a szexista megjegyzések ma már kevésbé elfogadottabbak mint régen. Nemrég egy tárgyalás után én is tettem egy helytelenítő megjegyzést arra, hogy az egyik munkatársam a hölgy tárgyalópartnereket ha csak magunk között is, de a megjelenésük alapján értékelte. Nem arról van szó, hogy finom módon ne jelezzük a hölgy munkatársak felé ha a megjelenésük vonzó, sokkal inkább attól, hogy ennek nincs jelentősége a mindennapi együttműködésben, emellett az alkalmi szexuális kapcsolatok is mára szinte teljesen eltűntek a legtöbb munkahelyen.

A szexuális diszkrimináció teljes megszüntetése, az "azonos munkakörben azonos bért" elve sérülhet egyrészt oly módon, hogy sok férfi vezető a hagyományos macsó beidegződéseik, előítéleteik alapján jobban szeret (bizonyos munkakörben) férfiakkal dolgozni és a női munkaerőt kimondatlanul kevésbé értékesnek tartják.

Másrészt viszont a bérkülönbségek valójában nem olyan nagyok, amilyennek látszanak, ugyanis a férfiak mobilisabbak: a nagyobb fizetésért többet utaznak, albérletbe költöznek vagy több túlórát vállalnak mint a nők, akiknek általában a családi szempontok is ugyanilyen fontosak. Fiatal korban kisebb még a különbség a nők és férfiak keresete között (nagyon sok a magasan képzett női dolgozó), a gyerekvállalással a nők szakmailag hátrányba kerülnek, viszont tapasztalatom szerint ahogyan a gyerekek egyre nagyobbak lesznek, negyvenes éveiben már képesek utolérni vagy megközelíteni a férfiakat a keresetek és a pozíció terén.

4.Elnőiesedő társadalmak?

Az agresszió csökkenése nagyjából világméretű tendencia a civilizáltnak mondható országokban, ma is valamivel kevésbé agresszívak vagyunk a munkahelyeken, a közlekedésben vagy épp családon belül mint pár évtizeddel ezelőtt. Az is lehetséges, hogy különféle környezetszennyező hormonhatású anyagok (pl. műanyag flakonokból származók) szintén erősítik ezt a tendenciát, de inkább arról van szó, hogy a férfias versengés helyett az egyre kifinomultabb együttműködés vált fontosabbá az egyes csoportokon belül és a csoportok között.

Ezzel szemben van egy természetesnek mondható visszacsapása is mindennek: a macsó férfiideál újbóli előtérbe került belterjes vagy befelé fordulásra hajlamos közösségekben, főként Európa keleti felén, az USA-nak a tengerpartoktól távolabbi, főként kisvárosi területein vagy egyes muzulmán államokban. Az ókonzervatív macsó felfogás szerint a nők helye otthon van a fakanál mellett és mennél több gyereket kell szülniük. Paradox módon még ez a felfogás is erősítheti a nők szerepét a társadalmon belül, amennyiben a nőknek több támogatást biztosít és leértékeli a macsó ideálnak (pl. kor, szexuális orientáció vagy netán kifinomult gondolkodásuk miatt) nem megfelelő férfiakat.

Az "igazi férfi" ideálját én magam nem sírnám vissza, mert sokan csak úgy tudták ezt teljesíteni (régebben), hogy jól berúgtak és utána elverték az egész családot. A macsó férfiakat visszasíró nők hajlamosak elfeledkezni a családon belüli erőszaknak a mainál magasabb arányáról.

5.Békét hoznak a politika világába

A férfiak kitalálták és jól el tudják adni azt, hogy megvédik a nőket azoktól a veszélyektől, amelyeket valójában ők idéztek elő. Szítják a különféle konfliktusokat országok között vagy egyes rasszok, etnikumok között, néha háborúkat is robbantanak ki, hogy utána a rend megteremtőiként és őrzőiként léphessenek fel. Ez ma még nagyon jól működik Európának azon a részén, ahol mi élünk vagy tőlünk keletre, Ázsia számos országában hasonlóképpen.

Ezzel szemben Latin-Amerikában vagy Afrika egyes részein már lejáratta magát, és ezekben (az alapvetően konzervatívnak mondható) régiókban nem ritkán női miniszterelnökök veszik át a terepet. Nem olyan politikusokról van szó, akik túl akarják licitálni a férfiakat harciasságban, sokkal inkább a társadalmi béke híveiről. A politika, a közélet többé-kevésbé mindig harcokról is fog szólni, emiatt inkább férfi terepnek mondható, de ezzel együtt is a jövőben várhatóan jelentősebb lesz a női politikusok száma a mainál. A skandinávoknál ma is ez jellemző, de például a briteknek is egy Theresa May kellett, aki képes figyelembe venni és összehangolni a Brexit során rendkívül sok különféle, lényegesen eltérő érdeket és szempontot.

6.Környezetvédelem

A férfi társadalom ösztönösen a természet meghódítására, leigázására törekszik, azonban ha agyonbányásszuk a bolygót, kizsákmányoljuk a talajt, mindent feldogozunk és átalakítunk, azzal láthatóan a saját életterünket fogjuk megszüntetni rövid időn belül. Itt az ideje bevallani a kudarcunkat és átadni a terepet a nőknek vagy az erő politikája helyett nőiesebb megközelítéseket választani: harmóniára törekedni nagyban és kicsiben egyaránt. Dübörgő és mindent letaroló ipar helyett tisztelni a környezetünket és visszaállítani a természet egyensúlyát. Bármilyen leleményes mérnöki megoldás is csak csökkentheti az okozott károkat és elodázhatja a katasztrófát, de a felborult egyensúlyi állapotot nem képes visszaállítani és az életünket hosszú távon fenntarthatóvá tenni.

7.Kudarcos férfiak tömkelege

A férfiak két ok miatt is kudarcosabbak, az egyik genetikai jellegű: képességeik eloszlása szélsőségesebb mint a nőké (pl. az IQ normál eloszlás görbe is valamivel laposabb). A férfiak alap-programozottsága is a nagyobb kockázatvállalás irányába hat, emiatt nem csak az elmegyógyintézetek, hanem a börtönök és hajléktalanszállók lakói között is sokkal több a férfi mint a nő.

Másrészt van egy szocializációs oka is: ha a férfi nem érzi sikeresnek magát a munkájában és a pénzkeresés terén, az számára sokkal nagyobb csapás mint egy nőnek, aki visszavonulhat a családon belül a háztartás vagy a gyermeknevelés területére egyaránt. Emiatt számos férfi számára kifejezetten nagy csapás lehet, ha mesterségesen egyenlő bért akarunk a nőknek adni, hiszen nem fogja többé úgy érezni, hogy ő a család anyagi alapjainak fő megteremtője és fenntartója. (Úgy gondolom, hogy el kell fogadnunk némi asszimmetriát a családon belül, ami nem jelenti azt, hogy a férfi ne vegyen részt aktívan a háztartási munkákban.)

Válás esetén a közfelfogás miatt (és a női bírók nagyobb száma miatt is) a vagyonmegosztást tekintve legtöbbször a férfi kerül sokkal hátrányosabb helyzetbe annak ellenére is, hogy a válóperek nagyobb részét a nők kezdeményezik.

A sikeresség hiánya amiatt is van az, hogy a mai társadalmi étosz - amelynek egyik szélsőséges példája az "amerikai álom" modellje,- leginkább a feltűnő, "menő" sikerességet ismeri csak el, ezért egy sikeres esetre könnyen juthat legalább tíz sikertelen (vagy akár több száz is, lásd a tehetségkutató műsorokat). A kudarcos élet pótszere lehet megfelelő lelki támogatás hiányában az alkohol vagy a drog: sokkal több férfi kerül az elvonókra vagy a névtelen alkoholisták közé mint nő. (A problémáikkal is inkább egyedül birkózgatunk és később kérünk segítséget másoktól mint a nők, akik a legjobb barátnőjükkel egyből kibeszélik.)

+1 ok:

Minket férfiakat is anya szült és már életünk első éveiben mind megtapasztaltuk a nő gyengéd hatalmát. A legtöbbünkben ma is ott van legbelül az a kisgyerek, aki az anyukájának szeretne megfelelni. Amikor az "ideálisnak tűnő" hölgyünk lábai elé letesszük életünk egyik fő művét és neki az nem kell vagy nem értékeli, akkor előjön bennünk ez a dacos kisgyerek és borzasztó nagy hisztit csinál. Pedig a hölgynek lehet, hogy épp nem ilyen kacatokra van szüksége, hanem csak némi figyelemre és hogy az életét egy időre egy kis időre könnyebbnek érezze. Hát ez a helyzet: minden értetek van és akkor is van hatalmatok felettünk, amikor látszólag nincsen.