1.A legtöbb „kandallóként” eladott vaskályha nem hatékony, mert nincs meg a megfelelő hőtároló közeg sem nagy hősugárzó felület, tehát csak addig fog hőt leadni, amíg égetjük benne a fát, utána már inkább hűti a szobát a kéményen keresztül. A vaskályhák hatásfoka 40% körül alakul, ezzel szemben a cserépkályháé nagyjából a duplája ennek. Ne várjon senki csodát még egy száz kilós, csempés vaskályhától sem a fűtőteljesítményt és a gazdaságosságot illetően. (A vegyes tüzelésű kazán lehet inkább az, ahol valamivel gazdaságosabb lehet a fafűtés.) Hogyha hirtelen vaskályhákkal kezdenénk fűtögetni, az komoly visszalépés lenne minden téren.

2.Azzal a problémával is szembe kell nézni, hogy ahol a füstgázok elvezetése a kéményen keresztül nem megfelelő és ahol az égés nem tökéletes, ott az életveszélyes szén-monoxid mérgezés veszélyével is szembe kell nézni. Fontos tehát ellenőriztetni a füstelvezetést még a fűtés szezon előtt, esetleg szén-monoxid érzékelőt is felszerelni. (Ez még gázfűtés esetében is szükséges lehet, ha az égés a beltérben történik.)

3.Csak a megfelelően kiszárított fa ég jól. Hogyha nedves fát használunk tüzeléshez, akkor az égéshő nagy része a farostokban levő víz elpárologtatásához lesz szükséges. Ha a kitermelt fa nem szárad legalább fél évig, de inkább egy évig fedett helyen (és még a tűzhely mellett is hetekig), akkor kevesebb hőt fog tudni leadni amellett, hogy a füstgázok mennyisége is nagyobb lesz, ezáltal a saját magunk és a szomszédunk környezetét is jobban szennyezni fogjuk.

4.A fa árát is a kereslet-kínálati törvények szabályozzák, ezért ha hirtelen megnő rá a kereslet, akkor a kitermelés kapacitás korlátai miatt is fel fog menni az ára. A fenti okok miatt sem igazán lehet gazdaságosan kiváltani a gázfűtést fával még magas gázszámla esetében sem, amellett hogy nincs is veszélyben jelenleg a lakossági gázellátás. (Persze vannak olyanok is sokan, ahol a gázkazán csak az egész házat képes fűteni, és egy szoba fűtéséhez szeretnének vaskályhát beszerezni, de kapkodás helyett ilyen esetekben is átgondoltságra van szükség.)

5.Az erdők megóvása alapvető szempont kellene, hogy legyen, legfeljebb annyi fát szabadna évenként kitermelni, amennyi meg is újul. (Ehhez koncepciót is világos szabályokat kell kidolgozni hosszú távra, beleértve azt, hogy milyen fafajok milyen területeken illetve milyen feltételekkel termelhetők ki.) Az erdők a szénmegkötésük mellett a párologtatásukkal helyi szinten is csökkentik a felmelegedést, óvják a talajt és elősegítik a bioszféra fajgazdagságának megőrzését. Az erdők gyors tarra vágásával a kopár pusztaságok válnának gyakorivá, gyorsabban kiszáradó és erodálódó talajokkal, ami a lokális mikroklímára is kedvezőtlen hatással lenne, emellett a biodiverzitás is nagyban lecsökkenne. Fűtésre elsősorban azokat a fákat kellene használni, amik már betegség jeleit mutatják, vagy egyéb okok miatt vált indokolhatóvá a kivágásuk (például tájidegen invazív fajhoz tartozók), de ez esetben is a szálalás alkalmazása javasolt inkább a teljes tarra vágás helyett.

6.Tűzifa helyett gazdaságos lehet és környezetvédelmi szempontból is jobban javasolható a különféle fahulladékokból készült fabrikett vagy mezőgazdaság hulladékokból préselt brikett, amelyeknek a tömörségük miatt lassabb égésűek, ennélfogva a fűtési hatékonyságuk is jobb. Magasabb áruk ellenére is a használatuk gazdaságosabb lehet, mint a tűzifáé. (Kormányzati intézkedésként lehetne támogatni a fabrikettek és a mezőgazdasági hulladékból készülő brikettek gyártását lakossági felhasználásra.)

7.Felmerül az a kérdés, hogyha egy „útban levő” fa kivágásáért egyes vállalkozók jelentős összeget kérnek, akkor mért nem valósítható ez meg ingyenesen vagy jóval kedvezőbb áron a faanyag tüzelőként való beszámításával? Ettől függetlenül egy élő fa értéke környezetvédelmi okokból nagyságrendekkel nagyobb, mint tüzelőanyagként.

8.Meg kell jegyezni azt is, hogy ahol a fatüzeléshez képest alternatívaként csak a szén vagy netán a vegyi anyagokkal szennyezett építőipari és egyéb háztartási hulladék jönne szóba, ott mégis a fatüzelés javasolt inkább, vagy esetleg a fabrikettek használata. Kérdéses jelenleg az is, hogy az alacsony jövedelmű háztartások idén mennyi szociális tűzifát tudnak majd kapni. Az árak felhajtásával éppen azt fogjuk elérni, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben levők nem fognak tudni fával fűteni.

9.Hosszabb távon mindenképpen abban kell gondolkodni, hogy az épületek megfelelő szigetelésével a fűtésigény (és a hűtésigény) jelentős mértékben csökkenthető legyen, ezért megfelelő hőszigetelésű, és földgáz helyett inkább és hőszivattyú elvén alapuló rendszerekkel fűtött épületeket szabadna csak engedélyezni.