Ideo-logikák

Ideo-logikák

Hol lehet a nagy keleti példakép?

2023. február 02. - Tamáspatrik

Lehet, hogy a „Nyugat” hanyatlik és talán a „Keleté” lesz majd a jövő, de vajon hol találjuk meg ezt a bizonyos „Keletet”? Ázsia egész területén, mintegy 44,5 millió m2-en kereshetjük, hozzá képest Európa csak egy földnyúlvány, amelynek határait részben politikai szempontok alapján húzták meg némileg önkényesen.

Az első szempont, hogy ne válasszunk olyan országot, amiről nem nagyon tudjuk, hogy igazából milyen lehet ott élni. Oroszország, Törökország és Irán is egy kicsit „fekete doboz”, mert ha a törököknél turistáskodunk is az távolról sem olyan, mint ott élni. A világváros Isztambul nem Törökország és Moszkva sem azonos Oroszországgal. Ne kövessük el azt a fajta hibát, mint múlt század közepének baloldali értelmisége, sokan közülük szimpatizáltak Sztálin rendszerével, de csak azért, mert nem ismerték az ottani helyzetet.

Vannak kimondott olajhatalmak, mint például Azerbajdzsán és Katar, az ő példájuk megint nem releváns, mert a „fekete arany” erősen megtolja a gazdaságukat anélkül, hogy különösebb erőfeszítéseket kellene tenniük ennek érdekében. Az is lehet egy szempont, hogy a muzulmán vallástól alapból tartunk egy kicsit, mivel időnként fanatikus híveket toboroz.

Ázsia országainak nagy részében ráadásul igen kiterjedt a korrupció, ami a közfelfogással szemben nem azt takarja, hogy „amiből én kimaradok”, hiszen az emberek több mint 99%-a lényegileg kimarad belőle, mert csak úgy hozhat nagy hasznot kevesek számára. Érdekes módon ahol vannak bőven korrupciós botrányok, ott a szintje lehet alapból alacsony is, azt is jelentheti, hogy az emberek számára a kenőpénz nem bevett szokás. Épp emiatt szokták alkalmazni az úgynevezett korrupció érzékelési indexet. Tehát a korrupciós botrányoknak lehet néha egy kicsit örülni is, hiszen azt is jelenti, hogy a megvesztegetések elkövetői sokat kockáztatnak a lebukással, nem tudják könnyen elkenni a dolgot. Egyébként mindkét fél büntetőjogilag felelős, nem csak az, aki a kenőpénzt kapja, hanem az is, aki adja. Nem hallani viszont például Katart megrázó korrupciós botrányokról, leginkább csak arról, hogy arrafelé szokásba jött mindenkit megkenni…

Úgy tűnik, hogy a pozitív példákat akár a nyugati kultúrával szemben is a Távol-keleten kell keresni, és valóban: elég sokan élnek és dolgoznak az európaiak közül is ezekben az országokban, azt is mondhatjuk, hogy az életminőség arrafelé eléggé jó. Létezik csapatszellem, összetartás és az idegenekkel szemben is van egy bizonyos szintű nyitottság, legalábbis a nagyvárosokban.

Kína az új sztár mindenképpen, imponáló gazdasági sikerek, az USA-t is felülmúló nagyságrendek minden téren, bár eddig még főleg csak másolták és tanulták a nyugati csúcstechnológiákat. Erősen árnyoldalasak viszont, egy kommunista rendszer nem lehet igazán jó példa egy olyan országban, ahol létezik a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Peking főterén is egy Sztálinhoz hasonló kaliberű diktátor óriás szobra áll. Igaz, hogy nagyon is puha diktatúráról van szó, ahol az állami cenzúra részben még indokoltnak is tűnik, viszont ateista, vallásellenes, és ujgurokat nagy tömegeit átnevelő táborokban tartják. Esetükben tehát egy diktatúráról van szó, viszont a magyar emberek többször bebizonyították már, hogy nem szeretik a diktatúrát, Kína tehát teljességgel kizárva.

Mivel a Kínától délre levő országok számunkra a Balkánt is messze meghaladó mértékben kaotikusnak tűnnek, ezért igazából két ország marad csak jó példaként, Japán és Dél-Korea, ezekben a liberális demokráciákban alacsony a korrupció, magas viszont a társadalmi bizalom, együttműködés, összetartás és munkakultúra szintje, kitűnő az oktatási rendszerük is, amely magasan képzett szakembereket produkál. Kínával együtt a konfuciánus kultúrkörhöz tartoznak, ahol létezik az „arcvesztés” jelensége, ha valaki becsapja az embereket, azt a társadalom kiközösíti és onnantól fogva szerényen tengetheti az életét. Azért ez némileg emlékeztet Észak-Európa protestáns etikájára is, ahol szintén elvághatják magukat azok, akik különféle gazdasági trükkökkel akarnak előbbre jutni. Talán egy alapvető különbség a kettő között, hogy Japán és főleg Korea gazdasági fejlődése sokkal később indult be igazán, és ők még kevésbé kényelmesedtek el, bár az évtizedek óta alig fejlődő Japán gazdaság mintha ennek pont az ellenkezőjét bizonyítaná.

Kína nagy része is még a fejlődési ciklusnak valahol az elején van, ott ahol mi voltunk a múlt század 30-as éveitől úgy 70-es évekig, amikor az őseink (előbb a falun, egy nemzedékkel később városban) szó szerint halálra gürcölték magukat azért, hogy majd az utódaiknak könnyebb életük lehessen. A kínai munkást éppígy zsákmányolják ki most az eredeti tőkefelhalmozás céljával, és ő is hajlandó még az önkizsákmányolásra is, talán amiatt is, mert a nyugati kultúra mételye megfertőzte? Igazából nem tudom.

Ha tehát komolyan vesszük azt a szólamot, hogy a „Keletet” kell követnünk, akkor érdemes pontosítani, hogy mit érthetünk ez alatt. A Kelet semmiképpen sem az olajhatalmakat jelentheti, nem is Mongóliát vagy a muzulmán országokat. Számomra most úgy tűnik, hogy leginkább Japán, Tajvan és Dél-Korea példája lehet mérvadó. Magas szintű oktatás, magasan képzett dolgozók jó csapatszellemmel, közösségi morállal és újító szellemiséggel, ahol a társadalomban nem a korrupcióval, hanem a teljesítménnyel lehet leginkább előrejutni. Elvileg érdemes törekedni a náluk látott jó példák meghonosítására és államilag is támogatni azt, hogy magyar diákok és szakemberek nagy számban szerezzenek tapasztalatot ezekben az országokban, azzal együtt is, hogy náluk is vannak hibák és problémák bőven.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr1918039962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.02.03. 08:48:44

Dél-Korea és a liberális demokrácia...
NA!!!

Melyik bolygóról beszélünk?

MEDVE1978 2023.02.03. 11:03:45

A Nyugat hanyatlása már a XIX. század eleje óta tart. Ha megnézi valaki, akkor abban az időben a világ döntő hányada vagy a nyugat része vagy pedig a nyugattól függő tartozék volt. Minimális kivételek voltak, mint Dél-Amerika, Oroszország vagy Japán, nagyjából minden más állam nyugati befolyás alatt állt. Ma ebből Európa egy része, Észak-Amerika és Ausztrália maradt. Befolyás szintjén tehát ez a hanyatlás kétségtelen.

Az, hogy hanyatlás van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a felkínált alternatívák vonzóvá váltak. Azok a nyugatiak, akik a nyugat hanyatlását hirdetik. leginkább egy 20-30 évvel ezelőtti nyugatképhez térnének vissza és azt mondják, hogy a humanista / individualista inga egyértelműen túllengett az értelmes középúton. A keleti autokráciák a felvilágosodást, a modern nyugati értékeket nagyjából elutasítják, általában vezérkultusszal vagy maffia szerű államal és a közösséget helyezik előtérbe. Ezzel nyilván a ló másik oldalát jelképezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugat hanyatlása, a "woke" paradigma, nem okozza egyben a nyugati civilizáció bukását is.

MEDVE1978 2023.02.03. 11:04:26

@MEDVE1978: XIX. század vége óta tart...

2024 2023.02.03. 14:20:19

Lehet, hogy a „Nyugat” hanyatlik és talán a „Keleté” lesz majd a jövő,

A nyugat a negatív társadalmi folyamatok következtében egyelőre morális értelemben hanyatlik, de a migránshordák részarányának növekedésével és meghatározóbbá válásával ez idővel átcsaphat gazdasági visszaesésbe is.

A keleté a jövő. Hagyományosan a Közel-Keleté, valamint Kelet-, Délkelet- és Dél-Ázsiáé, amihez rohamtempóban zárkózik föl Nyugat-Ázsia is. Megkerülhetetlen nyersanyagkészletével természetesen ebben a körben van Oroszország is. Néhány lehetetlen helyzetű térséget leszámítva nagyjából Ázsia egésze.

És komphelyzetét kihasználva ebből tud profitálni Kelet-Közép-Európa, benne Magyarország is. A lehetőséget ki kell használni. Erről szólt már a Medgyessy-kormány által meghirdetett keleti nyitás is, amit 2010-től az egymást váltó Orbán-kormányok folytatnak.
süti beállítások módosítása