Ideo-logikák

Ideo-logikák

Magyar sporttalálmányok

2019. október 23. - Tamáspatrik

Hogy a nálunk jóval nagyobb országokkal is fel tudjuk venni a versenyt, ahhoz néha kisebb-nagyobb trükkökre is szüksége volt sportolóinak. Nem egy esetben a taktika volt az, amiben újat hoztunk. Erre a legjobb példa az Aranycsapat, amelynek szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv feltalálta a totális futballt, az addigi iszapbirkózás-szerű, statikus játékot jóval dinamikusabbá téve, amivel az ellenfeleket igen meglepte. (Az olimpiát meg is nyertük, a VB-döntőben is csak amiatt kaptunk ki, mert a csapat fáradtabb volt a németeknél, nehezebb ágra kerültünk és a mély, felázott talaj sem nekünk kedvezett.)

Az asztalitenisz, közkedveltebb nevén ping-pong esetében ázsiai dominanciáról beszélhetünk, alkatilag nekik fekszik ez a sport leginkább. Emiatt különösen nagy eredmény, hogy a ’70-es években két világbajnokságokon is aranyérmeket szereztünk. (Jónyer, Gergely és Klampár volt az akkori nagy generációnk.) Ebben az ütőnek is szerepe volt: habár azt követően, miután egy japán 5cm vastag szivaccsal bevont ütővel végigverte a mezőny, a sportszövetség a lehetőségeket bekorlátozta, mi mégis ki tudtunk találni valami újat. A frissen ragasztott ütőről ugyanis sokkal gyorsabban jöttek vissza a labdák, és Phenjanban a csapat kétszer is simán legyőzte a kínaiakat. Azután állítólag az történt, hogy a buszon ellopták az egyik ütőt és hamar rájöttek a titkokra ők is…

Tornában különféle speciális elemeknek van nagy jelentősége: a legközismertebb a „Magyar vándor”, Magyar Zoltán többszörös olimpiai bajnokunk találmánya, a lényege, hogy végigmenni a lovon oda-vissza, ami technikailag nagy felkészültséget igényel. A nyújtón Kovács Péter volt az első, aki a szert elengedve, hátra szaltó után fogott vissza – bár igazság szerint nem mindig sikerült neki. Viszont ma már, ahogy a külföldi tudósítók többsége nevezi  a „Kovax-element” sok tornász gyakorlatának részét képezi.

Más sportágakban is vannak bőven magyar találmányok, így például a japán eredetű cselgáncsban is van olyan dobás, amelynek magyar névadója van. Előfordul, hogy a trükkök nem jönnek be, így például abban az esetben, amikor pár versenyzőnk csúszós, nehezen megfogható kabátban jelent meg, a bírók észrevették és át kellett öltöztetniük.

Vívásban a párbajtőr biztosítja a legtöbb mozgásteret a sportolóknak, hiszen minden kötöttség nélkül elég egy találatot valahogy odapöttyinteni az ellenfél testének valamely részére. Kolczonay Ernő leguggolva, Fenyvesi Csaba pedig magasra felugorva vitt be találatokat, igen erős csapatunk volt akkoriban, számos érmet szereztünk. Azzal tudtommal nem próbálkoztunk, amivel egy orosz régebben, hogy megnyomott egy gombot a markolaton és a lámpa találatot jelzett az ellenfélnél…

A kajak-kenu köztudottan az egyik erősségünk, akár tömegsport is lehetne nálunk, mivel nem csak a Tiszán vagy a Duna mellékágain lehetne evezni, hanem rengeteg tó is van, amelyet főként csak horgászásra használunk. Az egyik magyar kajakos találta ki, hogy beköti magát a hajóba, ezért a lábával is erőt tud kifejteni. Az ellenfelek csak nézték és nem értették, hogyan tudja őket annyira simán, méterekkel megverni.

A doppingszerek használata mindig is az élsport árnyoldalai közé tartozott, leginkább csak sejtéseink voltak róla. A kerékpárosok azt mondják, hogy „szódavízzel nem megy”, a legnagyobb sztárok is szinte kivétel nélkül megbuktak már tiltott szerek használatával. (Én például biztos voltam benne már régen, hogy a hétszers Tour-győztes Armstrong is keményen doppingol – évekkel később derült csak ki.) Ennek ellenére a különféle szerek nem csak hogy nem fair módon előnyhöz juttatnak egyeseket másokkal szemben, hanem általában igencsak károsak az egészségre is hosszú távon. Nagy országokban rengeteg a pénz és jó a technológiai felszereltség, ezért mindig újabb szereket találnak fel, amelyeket az akkori laborvizsgálatok még nem mutatnak ki. (Ennek ellenére elég volt ránézni mondjuk egy amerikai futónőre, egyből látszott, hogy az izmait nem természetes módon növelte meg. Az egyik sokszoros bajnokuk később be is vallotta, hogyan...) Mivel e téren hátrányban vagyunk, néhány versenyzőnk (kalapácsvető és diszkoszvető) a vizeletével trükközött az olimpián, de nem jött nekik össze. A nevüket leírni nem lenne fair, mert vannak bőven mások is akár nálunk, akár az más nemzeteknél (például a volt Szovjetunió országai is élen jártak e téren), akikről ez sosem derült ki.

A sportban hasonló képességű versenyzők vagy csapatok között néha az dönt, hogy ki tud előhúzni valamilyen új fegyvert, amire a másik még nincs felkészülve. Ilyen lehet ping-pongban egy olyan stílusú játékos, akit még az ellenfél nem ismer és nincs rá felkészülve, vagy fociban egy olyan, akiről nem tudják, hogy nagy bedobása van. Ez két eset volt, amikor titkos fegyverekkel tudtuk legyőzni az ellenfelet, de sok olyan példát lehetne mondani, például a vízilabdában, amikor egy taktikai variációt csak akkor vetettünk be, amikor nagy szükség volt rá. A lapjait persze senki nem szereti előre kiteregetni…

Mivel kis ország vagyunk, kisebb merítési bázissal és szerényebb technikai lehetőségekkel, emiatt nem ritkán speciális felkészülésre, vagy akár ügyeskedésre volt szükség sok esetben a sportolóinknak, hogy versenyben tudjanak maradni az érmekért, néha odáig menően, hogy valamilyen újítással jöttünk elő (a fentieken túl számos példát lehetne hozni), ezáltal új színt tudtunk hozni egyes sportágakba.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr5915253854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gemini62 2019.10.24. 11:48:28

az adidas által "felkarolt" magyar f ejlesztésű futbalcipő
süti beállítások módosítása