Ideo-logikák

Ideo-logikák

Valóban válságba került a humanizmus?

2020. április 18. - Tamáspatrik

Mint egy dráma három felvonása: menekültáradat, éghajlatváltozás, járvány: néhány éven belül megtapasztalhattuk, hogy a humanizmuson és emberi jogokon alapuló civilizációnknak is léteznek igencsak kemény korlátjai. Egyrészt ez nem meglepő, mert nem létezik olyan elv, kizárt hogy legyen ilyen, ami minden lehetséges helyzetben iránymutató lenne. Másrészt felmerül a kérdés, hogy amit mi humanizmusnak gondoltunk, az mennyiben volt valóban az, mennyiben csupán felszínes tettetése valaminek?

Nyílt szókimondás vagy angolos „understatement”?

Az utóbbi időben felmerült a „migráns probléma” kapcsán és valószínűleg ismét fel fog merülni, hogy legyünk szókimondóbbak, ne cenzúrázzuk annyira a nyilvános közbeszédet. Mért ne tegyük? Ami ez ellen szól az egyrészt tapasztalati: a különféle virtuális csoportokban az emberek feltűnési viszketegségből és bizonyítási vágyból egyre meredekebb és képtelenebb állításokat tesznek, indulatoskodásba csaphat át a dolog. A másik pedig az, hogy valóban szükség van-e erre? Az angol nyelvben létezik az „understatement”, azaz a szerény, udvarias megfogalmazása a véleményünknek. Ennek része például, ha nem azt mondom, hogy „hülyeségeket beszélsz”, hanem hogy „ezt gondold át még egyszer”. Nem állítom, hogy ez a fajta kommunikáció mindig működik, egyrészt kontextus függő, másrészt pedig a megfelelő kulturális kódok is szükségesek a társalgás során. A „nyílt szókimondás” akár milyen jól hangzónak is tűnik, mégis szükségtelen dolog, sőt olykor még kárt is okozhat, ebben biztos vagyok. Pontos és lényegi fogalmazásra van szükség, de a tapintatlanság még a közeli ismerősök között is modortalannak, bunkóságnak számít.

A humánum valódi drámája

A tisztelettudó és az udvarias fogalmazás alkalmazására példa lehet a menekültkérdés kapcsán, hogy ha azt mondjuk, hogy (átvitt értelemben) egy hajó csak korlátozott számú hajótöröttet tud felvenni. (Ami nem jelenti azt, hogy nem kell megpróbálni valamilyen segítséget nyújtani.) A mostani helyzetben pedig az, hogy a kórházakban gyakori eset lehet, hogy nem tudunk mindenkit megfelelően ellátni. (Ami megint nem jelenti azt, hogy minden ellátást és segítséget meg kell tagadni a beteg emberektől.) Azért nevezem a humánum tragédiájának, mert ilyen helyzetekben rendszerint nincs jó megoldás, különféle rossz kimenetek között választhatunk csupán, mérlegelés kérdése, hogyan döntünk, például kit teszünk légzőkészülékre is kinek nem jut. Nem a jó és rossz harca ez, mint a holiwoodi giccses filmben, egy valószínűtlen happy-enddel a végén, hanem igazi görög dráma helyzetek vannak napjainkban, amit átélünk az inkább „az ember tragédiájának” lehetne nevezni. Ha nem akarom a dolgot túldramatizálni, akkor azt mondom, hogy szinte hétről-hétre változhat az, hogyan döntünk, mi tűnik pillanatnyilag a legcélszerűbbnek, mi legyen a fő prioritás. Például hogy fagyasszunk le minden mozgást az emberélet védelmében vagy pedig indítsuk be a gazdaságot a tömeges elszegényedés elkerülésére?

A humánum leginkább az apró tettek hogyanjában érhető tetten

Humanizmus egy változata kicsiben a humánum, vagy emberséges viselkedés. A másik emberrel személyesen hogyan bánok, egyáltalán törekszem-e, hogy valódi kapcsolatot létesítsek vele és támogatást nyújtsak neki, ezzel egy kicsit könnyítve a helyzetén. Akik fennkölt módon humanistának mondták magukat (olasz reneszánsz, felvilágosodás, new-age mozgalom követői stb.) néha igen aljas dolgokra voltak képesek, a tetteik nem tükrözték azt amiről beszéltek, sőt a világmegváltó nagy eszméket inkább önigazolásul használták. A humánum nem a nagy látványos tettekben nyilvánul meg, hanem a mindennapi viselkedésben.

A humanizmus természeti korlátja

Ha az ember a legfőbb mértéke mindennek és a legfőbb érték, az nem feltétlenül juttat el minket a természet tiszteletéhez. Még ha állatvédőnek mondjuk is magunkat, akkor is főleg a hozzánk közel álló vagy velünk élő állatokat fogjuk védeni, „mert azok olyan cukik”, a természetet hajlamosak vagyunk alárendelni a kis céljainknak. Sőt, a humanizmus címkéje alatt igyekszünk megszépíteni a valóságot és elrejteni a nekünk nem tetsző dolgokat. Mindegyik politikai oldalnak van ebben sara, nem ugyanazt igyekeznek elrejteni, de mindegyik azt, ami szerinte nem illik a képbe, legyen az környezetszennyezés vagy szegénység, betegség, bármi. Némi alázat ránk férne a természet iránt, Szofoklész szavainak igazi fordítása: „Sok szörnyű csodafajzat van a Földön, de az ember a legszörnyebb.” A természet egyensúlyának megváltoztatása nem csak egy felvonása a drámának, amiben benne vagyunk, hanem ez az alapdráma, az alapkonfliktus, az összes többi valamennyire mellékszál. (Még akkor is így van ez, ha a mostani akut problémánk súlyosabbnak tűnik.)

Ami még a „humánum” képmutatása mögött lehet

A nemtörődömség, ami egymással szemben, nem ritkán a gyereknevelésben is jellemző ránk. Ha például hagyom, hogy a telefonját babrálja egész nap és nem keresek számára értelmes elfoglaltságot, nem várok el számon kérhető teljesítményt, akkor egyáltalán nem arra figyelek, ami neki jó, hanem ami nekem kényelmesebb. (Az ésszerű mértékű keménység a humánum egyik kiegészítő elve.) A másik a puszta hedonizmus, vagy másokat is hedonizmusra késztessek, az sem emberbaráti dolog. A jutalmazásért felelős hormonszintek feltekerése és magasan tartása, (pl. táplálkozás, videók, bulik túlzásba vitele révén) ami legtöbbünket jellemez, a humanizmus karikatúrája. Ez a mai emberiség nagy részének alap hibája, egyre erősebb ingerekre van szükségünk, hogy az agyunk jutalmazást észleljen, egyre több élvezetre vágyuk és közben elkényelmesedünk, vagy céltalanná válhat az életünk.

Nem abszolút érv, de nem dobhatjuk ki az ablakon

A humanizmushoz képest egészen más előjelű elvekre is szükség van: nagyon sok keménységre, edzettségre, célorientált viselkedésre, mert hosszabb távon a könnyű élet csupán ábránd. A mereven alkalmazott humanizmus túlfeszítve elpattan és a másik végletben egészen durva dolgok történhetnek, a világ számos pontján. (A rossz példák is képesek terjedni a bolygón mint egy káros vírus.) Teljesen sosem szabad háttérbe szorítani, mert az együttélés egyik alapvető elve. A cukros mázat kell inkább eltávolítani. Az emberi életet manapság nagyobb becsben tartjuk erre mifelénk legalábbis, mint a bármelyik régebbi kultúra, viszont ez nagyon ellentmondásos, mert közben sokkal önzőbbek lettünk és nem figyelünk egymásra, atomizálódtunk egy virtuális térben. Na ezt a felszínes humanizmust használják fel a különféle politikusok saját céljaikra, hogy még jobban megnöveljék a hatalmukat és kontrollálják a társadalmat. Főként tőlünk keletre látjuk a központi kontroll erős gépezetének működését, azonban a mai technológia nyújtotta lehetőségekkel a világon szinte bárhol, bármelyik hatalomra vágyó politikus simán vissza tud élni. A humanizmus nem érdekli az ilyen embert, az is csak egy eszköz a sok közül, amire hivatkozhat, miközben egészen más irányba tesz lépéseket.

Kemény idők jönnek ez nem vitás, de mielőtt valaki vagy valakik a humanizmust gyengeségnek bélyegeznék vagy a jólétben élők luxusának, nézzük meg alaposabban miről van szó. Inkább tovább kell tudnunk fejleszteni és jobban le kell hozni a mindennapok szintjére.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr3215620834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.18. 08:50:52

A liberalizmus elsöprése mindenképpen már alapból növeli a humanizmus életterét.

Belzebubo 2020.04.18. 09:38:00

@MAXVAL bircaman közíró: ja, mert a fasizmus az maga a tiszta humánum...

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.18. 09:41:55

@Belzebubo:

Kihagytad, hogy a náci, antiszemita, cigány, rasszista Zorbán ki akarja irtani a betegeket, majd eladja az ágyakat, lövet, elgázosít, aztán stadiont épít.

Belzebubo 2020.04.18. 11:17:47

@MAXVAL bircaman közíró: látod, milyen jól tudod :-) nekem írni se kell, csak a helyes sorrendet nem találtad el: első a stadion, csak utána lövet, mint a példaképek (Pinochet, Bokassa, Csombe, Pol Pot, csupa humanista :-)

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.18. 11:45:54

@Belzebubo:

Kihagytad Hitlert. Szóval te biztosan fideSSes bérkommentelő vagy.

Belzebubo 2020.04.18. 14:29:07

@MAXVAL bircaman közíró: igen, mert Hitler zseni volt, igaz egy nagyon gonosz, sötét zseni, mig Vezérünk csak egy pojáca, aki legfeljebb csak utánozni próbálja. Ja, és Hitlwr nem szerette a csapatsportokat :-)

Tamáspatrik 2020.04.18. 19:00:18

@MAXVAL bircaman közíró: A cikk arról szól, hogy a humanizmus nem valamilyen abszolút jó, viszont egy civilizációs vívmány. Ha úgy tetszik egy kis lépés az ember(ebbé) válás felé. Jó lenne már elszakadni a fekete-fehér, igen-nem kategóriáktól.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.18. 19:04:49

@Tamáspatrik:

Teljesen igazad van.

A felvilágosodás humanizmusa emberellenes, hiszen Isten ellenében határozza meg az embert.

Viszont semmi gond a hagyományosan, nem liberálisan értelmezett humanizmussal.

Tamáspatrik 2020.04.18. 19:33:39

@MAXVAL bircaman közíró: A vallás az nem humanizmus. Humanizmus: ókori Görögország majd csend, itáliai reneszánsz majd csend, modern kori humanizmus a felvilágosodás után.
Szerinted mi a "hagyományosan értelmezett "humanizmus?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.18. 19:41:21

@Tamáspatrik:

Szerintem a istentelen emberimádás álhumanizmus, hiszen ez az embert elszakítka a teremtőtől, ami aztán az ember pusztulását okozza.

A felvilágosodás humanizmusa olyan mint a drogozás: rövid távon kiemelt élmény, de hosszú távon halál a vége.

Tamáspatrik 2020.04.18. 19:49:06

@MAXVAL bircaman közíró: Oké, francba a felvilágosodással, éljen a sötétség. Mert az volt a felvilágosodás előtt.
Ja, hosszú távon mindennek halál a vége. :)

Tamáspatrik 2020.04.18. 19:55:07

@MAXVAL bircaman közíró: Tudod mi volt a hiba? Nem kellett volna kijönni az édenkertből. A fáról se szabadott volna lejönni és tüzet gyújtani végképp nem.
Aki nem tesz semmit az nem hibázhat.

tireless treehugger 2020.04.18. 20:26:32

Van aki úgy gondolja hogy válságban van ők valószínűleg nem tudják mi a humanizmus és nem is érzik/tapasztalják hiszen nekik nincs olyan vagy csak álhumanizmusuk van. pl ilyenek az orthodox hívők, isten isten isten, nagy az isten állatkertje.

Van aki nem gondolja hogy válságban van, mert van neki benne él, és ezáltel tudja/érti hogy minden ember más és minden humanizmus más és hogy állandó változásban van.

És van aki semmit sem gondol, ( ez jelen esetben azt jelenti tök mindegy hogy mit ír.)

Válságnak azt hívjuk amikor a problémák megmerevednek a megoldás csak károkozáson sérelmen keresztül érhető el. A humanizmus nincs belemerevedve a problémáiba, tudomásul veszi a folyamatos változást az állandó föl-le és előre-hátra változást.

Végeredményben válságban az van akinek a gondolkodása/nemgondolkodása megmerevedett.
süti beállítások módosítása