Ideo-logikák

Ideo-logikák

Egy vegyi anyag lehet-e egyik országban ártalmas, de a másikban nem?

Le tudunk-e jönni a "szerről"?

2021. március 24. - Tamáspatrik

Lehetséges-e, az például, hogy egy növényvédőszer az USA-ban rákkeltő, Európában viszont nem az? A biológiai hatása teljesen ugyanaz, tehát elvileg nem lehetne, mégis vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy egyes országokban betiltják, de sok másikban nem? Még mielőtt különféle összeesküvéseket és eltitkolt bizonyítékokat kezdenénk feltételezni, létezik egy másik kézenfekvő magyarázat is: eltérő lehet az országokban a vegyszerhasználat módja, illetve a vegyszereket alkalmazó emberek viselkedése.

Az USA-ban óriási kártérítési összegeket ítélnek meg a glifozát hatóanyag tartalmú gyomirtó gyártójával szemben, aminek egyik oka az is lehet, hogy többnyire laikusokból álló esküdtszék hoz döntéseket, az érzelmei által is befolyásolva. Emellett viszont érdemes azt is figyelembe venni, hogy az amerikaiaknál ennek a vegyszernek a szerepe sokkal jelentősebb mint nálunk: óriási területeken termesztenek kukoricát monokultúrában, és a genetikailag rezisztenssé tett állományokat direktben is le lehet permetezni glifozátos gyomirtóval. Nálunk ez kevésbé jellemző és még más eltérések is felmerülhetnek az USA bizonyos államaihoz képest: milyen szakengedéllyel permetezhetünk, milyen a talajvíz kezelése, a termény milyen arányban kerül közvetlen emberi fogyasztásra és takarmányozásra stb., ami az ártalmakat relatíve csökkentheti. Ezzel együtt könnyen lehet, hogy nálunk is túlságos mértékű a glifozát felhasználás, csak nem okoz annyira feltűnő (bár vitatott) problémákat mint az USA egyes területein és a termékfelelősség/fogyasztóvédelem felfogása is más. (Ettől függetlenül valószínűleg be fogják tiltani a glifozátot fokozatosan az egész EU-ban.) A példa arról szólt inkább, hogy önmagában nem annyira egy adott vegyszer, hanem a vegyszerkeverék egészének a TÚLZÁSBA VITT, rendszeres használata okozhat hosszabb távon egészségügyi problémákat, elsősorban daganatos betegségeket.

A mezőgazdaságban egymásnak ellentmondó elvárások vannak, például olcsón termeljen sok élelmiszert, elfogadható minőségben, úgy hogy a talaj szerkezetét ne tegye tönkre és a környezetet se terhelje túlságos mértékben. (Ezek alapján érdemes lenne átgondolni, hogy tényleg szükség van-e olcsó élelmiszer tömegtermelésre, főleg abból a szempontból, hogy a láncban nem is a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb költségtényezőt.) A növénynemesítés sikeres lehet például a különféle gombákkal szembeni ellenálló képesség kialakításában, és néhány technológiai fogás mint például a növények megfelelő társítása is jelentősen csökkentheti a műtrágya- és vegyszerigényt.

A kérdésnek egy általánosabb szintjét vizsgálva mindenképpen feltűnő, hogy amíg dívik nálunk egy verbális vegyszerellenesség, korunk embere mégis nagyon ráutalt a különféle vegyszerek (százainak?, ezreinek?) direkt vagy indirekt használatára, tisztelet annak a maroknyi kivételnek, akik nagyjából vegyszermentes életmódot élnek. A vegyszerek valamilyen módon a kényelmünket szolgálják, voltaképp LUSTÁK VAGYUNK más megoldásokat keresni (vagy bedőlünk a marketingnek). Ott van például az a régi reklámszlogen, hogy „Nincs idő a fejfájásra”, ami önmagában borzasztó nagyképűséget mutat, de könnyen lehet hogy szegény embernek az idegrendszere már túl van terhelve, mégis inkább bedob egy tablettát csak azért, hogy robotolhasson tovább. Az USA-beli kártérítési perekből az jön le nekünk, hogy ott vannak szép számmal gyermetegen naiv, szakbarbár pógárok, akik bedőlnek az olcsó trükköknek és komolyan azt hiszik, hogy egy opiát folyamatos szedése nem tesz függővé és nem lesznek mellékhatásai. Persze mi sem vagyunk sokkal jobbak náluk e téren, csak a mi hibáink nem annyira látványosak.

Most vannak akik talán örülnek, hogy nagy gyógyszergyártó vagy növényvédőszer-gyártó multik most több milliárd dollárt visszaadnak a nyereségükből az állampolgároknak, de ez csalóka lehet két okból is. Az egyik az, hogy más szereken vissza tudják nyerni az elbukott összegeket. (Nem teljesen mértékben helytálló példa, de érzékelteti a helyzetet, hogy a gyógyszertárakban mennyire megdrágultak az államilag nem támogatott gyógyszerek, már a széntabletta sem filléres tétel.) A másik lehetséges probléma, hogy a kutatás-fejlesztésbe invesztálás emiatt túl költségessé válhat, például nem lesznek új antibiotikumok, inkább mindenki a biztos haszonra megy rá. Én úgy látom, hogy a különféle vegyszerek, gyógyszerek felhasználásának módja, a fogyasztás csökkentése vezethet csak oda, hogy ezeknek a multiknak a jelentősége csökkenhessen.

Végül az a kérdés is felmerül, hogy az emberiség „le tud-e jönni a szerről” vagyis a vegyszerekről? Vannak szerek, ahol létezik fokozatosság, mértéktartás, kis dózisban ritkán alkalmazva kevéssé ártalmasak. (A vírus ellen a kontaktcsökkentés és a maszk viselése például analógiás értelemben, de valamennyire ebbe az irányba nevel minket: kevesebb ártalomnak tegyük ki magunkat és ne kapjuk meg nagy dózisban a kórokozót, hogy az immunrendszerünk nagyobb eséllyel kiszűrhesse.) Nagyon sok durva hatású vegyszert már kivontak a forgalomból és több más kivonás alatt áll, amikkel manapság találkozhatunk azok valamivel kevésbé károsak, és egyre kevésbé lesznek azok. Ezzel szemben nagyon sokféle van belőlük, összeadódva már okozhatnak egészségügyi problémákat főleg hosszabb távon. Ilyenkor le szokták írni és én is megteszem, hogy mi az, amit érdemes mérsékelni: háztartási tisztítószerek alkalmazása, egyes kozmetikumok, feldolgozott és tartósított élelmiszerek (például nem kell minden nap kell felvágott, de még hús sem), egyes gyümölcsök héja is lehet vegyszeres, stb., valamint a gyógyszerfogyasztás csökkentése (azokét, amit nem orvos ír fel), de még a túl sok konyhasó is ártalmas lehet.

Van a vegyi anyagoknak egy olyan csoportja is, ahol nem a fokozatosság a megoldás, hanem a felfogás és életmódmód megváltoztatása. A dohányzásról és az alkoholról ez már közismert, viszont a mai korban vannak egyéb teljesítményfokozóként, doppingként használt szerek, amelyek közül az egyik legkárosabb alighanem a cukor. Nem is annyira az elhízás miatt (ebben az össz-szénhidrát és kalóriabevitelnek nagyobb szerepe van), úgy tűnik, hogy leginkább az agyi memóriaterületek (hippokampusz) az, amire a leginkább káros hosszú távon. A rendszeres és nagymennyiségű cukorfogyasztásunk a jövő embere számára ugyanolyan megdöbbentő lehet, mint mondjuk nekünk az, hogy az ókori rómaiak ólomedényekből ettek. Korunkban a stresszes életmód, a létbizonytalanság, a felfokozott versenyszellem az, amit teljesen helytelen módon a legegyszerűbbnek tűnő megoldásokkal, különféle szerekkel, gyorskajákkal, nassolással igyekszünk kezelni. Ami viszont sokkal inkább tartós megoldást jelenthet egy minimálisra csökkentett vegyszer használat mellett: testmozgás, természetben töltött idő, közösségi élet és relaxáció.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr8816476254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2021.03.25. 11:32:39

"Ezek alapján érdemes lenne átgondolni, hogy tényleg szükség van-e olcsó élelmiszer tömegtermelésre, főleg abból a szempontból, hogy a láncban nem is a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb költségtényezőt."

Szerintem ha száz évet visszamennél az idõben és nem a társadalom felsõ 10%-ában lennél, akkor nagyon gyorsan el tudnád ezt a kérdést dönteni.

MEDVE1978 2021.03.25. 18:53:12

Amit a Monsanto tett az USA-ban és a világban az azért az utóbbi pár évtized egyik legkártékonyabb ténykedése volt. Rengeteg ember életébe került és a kialakított monokultúrák indirekt módon tömeges méhpusztulást is okoznak. Ebben a gyomirtó egy viszonylag kisebb szerepet játszott, jóval nagyobb szerepet a licenszelt vetőmag, amit utána privát nyomozókkal nyomoztattak, hogy a gazda ne vessen újra, hanem vegye meg újra drága pénzért a Monsantotól. Aztán használja hozzá azt az egyetlen gyomirtót, amit a génszerkesztett vetőmaghoz szabtak. Indiában a hatákony mezőgazdaság oltárán elég sokan lettek öngyilkosok. Ezen csak a hab az, hogy a glifozát rákkeltő.

Én nagyon messze vagyok a Greta Thunberg típusú méregzöld környezetvédőkről, de itt egy teljesen világos esetről van szó: multicég kihoz egy olyan terméket, ami megsemmisíti (invazív, átterjed a környező földekre és kiszorítja a kártevőknek kevésbé ellenálló, nem génmanipulált fajokat) a konkurenciát, aztán kifejleszti hozzá a saját gyomirtóját, amit erre szab testre. A monokultúra aztán statisztikailag elszegényedéshez (a terméshozamok növekednek, aki nem génmanipulált terméket árul tönkremegy, de a piac így sem bír annyi termelőt eltartani mint korábban), genetikailag meg sivársághoz vezet, amit könnyen elpusztít egy-vagy két új kártevő, kivéve, ha persze valaki megveszi az új gyomirtót, amit arra kalibráltak. A mellékhatások, mint mondjuk az elpusztult jótékony rovarok, aztán nem zavarják a Monsantot, ők csak a profitot teszik zsebre.
Az egész világos, a ténykedésük káros, be kellene tiltani.

A vegyszerprobléma persze nem ilyen egyszerű. A modern mezőgazdaságnak része a műtrágya, a növényvédőszer. Az ember tevékenysége mindig is a sokrétűség ellen mutatott, a nemesítések pont arról szóltak, hogy a fajták közül a hasznosításra érdemeseket kiszűrtűk, a többit elpusztítottuk / kiszorítottuk. Itt is eléggé arany középút kellene, ha már a fenntarthatóságot veszélyezteti a dolog, mint a méheknél, akkor abba kellene hagyni az adott technológiát.

A cukor érdekes felvetés, itt is szokások változásáról beszélünk. Egészen a XX. századig ismeretlen volt a cukor, mint étkezési probléma vagy legalábbis nagyon ritka, mivel az átlagéletkor alacsonyabb volt, illetve jóval kevesebbek tudtak meghízni, hogy ez problémát okozhasson. Viszont a legújabbkori fejlett társadalmak sajátja a cukortúlfogyasztás. Erre elsősorban az lenne a megoldás, ha az élet legtöbb területén elérhető lenne a cukormentes változat a cukroshoz hasonló áron. Néhány ilyen termék van már (kóla, ice tea stb.), de sajnos nagyon sok esetben nem találni ilyet. Természetesen kutatni is kellene az egyes édesítőszereket, biztonságosakat preferálva. Például az Aspartam mérgező nagy mennyiségben, jelenleg ilyet nem tudunk az Aceszulfám K-ról vagy a nátrium-ciklamátról. Külföldön sok helyen a diétás termékek már nem annyira mutatószámba mennek: Máltán például a rendes sörnél kicsit drágábban már tudtam vásárolni 10 éve diétás sört, az Aldi most már MAgyarországon is forgalmaz hozzáadott cukor nélküli almapürét vagy mondjuk cukormentes kakaóscsigát. Amit látni kell, hogy a népek erre nem fognak önmaguktól átszokni, erre ösztönözni kellene őket.

kunzoo 2021.03.26. 07:32:42

A túlzott egyoldalú vegyszerhasználathoz az EU is hozzájárul a növényvédőszerek betiltásával. Nincs lehetőség a hatóanyagok közötti rotációra, sok esetben egyedül a glifozát marad. Emiatt nincs lehetőség más hatóanyaggal rezisztenciatörésre. Előbb utóbb tele leszünk glifozátra rezisztens gyomokkal. Már van is néhány.

kunzoo 2021.03.26. 07:40:31

@MEDVE1978:
Ez a kukorica monokultúra dolog nem a Monsanto találmánya. A kukoricát mindenhol monokultúrában termesztették a kukoricabogár megjelenése változtatott ezen.
A hibrid növények magját ne is vessék vissza, az utódnemzedékben már elveszik a heterózishatás. Ez minden hibridnél így van. Ha az indiai paraszt visszavetné, jövőre lehet éhenhalna.
A magas termés mindenkinek kell, ennek az egyik ára a hibridek használata. Mivel a kukorica idegenmegporzó ez bekavar a tájfajtáknak.

Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2021.03.26. 08:57:17

A különféle vegyszerek, gyomirtók környezetvédelmi okkokkal történő betiltása régi történet. Van egy hatóanyag ( paraquat) (N,N′-dimethyl-4,4′-bipyridinium dichloride) például ami egy nagyon jó gyomirtó volt (pl Gramoxon néven magyarországon is) és nem azért tiltották be mert környezeti ártalmat okoz, hanem mert az öngyilkosok kedvencévé vált..
Hasonló kategória a szerves foszforsav észterek világa is, amiből némi ügyességgel idebbáz kategóriájú anyagot lehet fabrikálni.
Szóval nem feltétlenül környezetvédelm áll egy környezetvédelmi indokú betiltás mögött.

MEDVE1978 2021.03.26. 09:27:24

@kunzoo: Tegnap pont újraolvastam az indiai gyapotválságnak. A folyamat viszonylag egyszerű: Indiában egy kistermelői szektor specializálódott a gyapotra. A kistermelők között volt néhány nagyobb hal, aki megengedhette magának, hogy talajvizet pumpáljon ki, legyenek alkalmazottai stb. Ez a talajvízzel öntöző, eleve jobb terméshozamot elérő réteg tudta megvenni a Monsantos génmanipulált magjait és a gyomirtót. Ezzel ők egyre jobb hozamokat értek el. A többi kistermelő ezután szintén ráállt a Monsanto termékekre. Ezzel az öntözéses gazdálkodók kiemelkedő terméshozamot értek el, a többi kistermelő pedig jó években kiemelkedőt, egyébként sokkal rosszabbat (mert nem volt elég víz). A termeléshozamok összességében felmentek, a gyapot ára lement. A nagyobb gazdaságok a génmanipulált termék + öntözés kombóval kiemelkedtek, míg a kistermelők közül egyre többen élték fel a tartalékukat és mentek tönkre. Rengetegen öngyilkosok is lettek. A génmanipulált termék bevezetése tehát az eleve erős szereplőket tovább erősítette és megsemmisítette a kistermelőket. Emellett tovább ösztönzte a környezet károsítását (talajvizes öntözés).

Ahogy írtam, a törekvés a hatékony növénykultúrára egy állandó trend az emberi történelemben, nem ezzel van a baj, hanem a mértéktelenséggel. Az EU a génmanipulált termelés nélkül is mezőgazdasági tömegtermel számos területen.

Azt is kifogásolnám, hogy a magas terméshozam mindenkinek kell. Nem kell. A következő 50 évben Európa, Amerika, Ausztrália, Ázsia döntő részén nem lesz érdemi népességnövekedés. A népességszám minimálisan nőni, stagnálni vagy csökkenni fog. Dél-Nyugat Ázsia és Afrika tovább nő.
Ebből kifolyólag nem nálunk kell használni az egyéb környezeti katasztrófákat is elhozó újabb géntechnolóigiai megoldásokat.

Medgar 2021.03.26. 10:32:59

@midnight coder: Amiről te beszélsz nyilvánvaló zsákutca. Ha folyamatos a népességnövekedés csak idő kérdése mikor omlik össze az élelmiszer termelés...

kunzoo 2021.03.26. 12:17:20

@MEDVE1978:
Az EU szorosan behunyja a szemét a géntechnológia terén. Az EU behozatalra szorul szójafehérjéből. A világon megtermelt szója kb 90 százaléke GMO szója. Ennyit a mentességről. Kicsit úgy állunk a GMO hoz mint régen a géprombolók a gőzgéphez. Ezt szabályozni kell, elsősorban etikai oldalról (mit mibe teszünk) de betiltani baromság.
A szűklátókörűségre jó példa az imidazolin rezisztens napraforgó példája. Mivel a gyomirtószer rezisztencia nem GMO megoldással került bele, OK. Nem az eredményt vizsgáljuk hanem az oda vezető utat.

kunzoo 2021.03.26. 12:25:11

@MEDVE1978:
A termelés központosulása természetes folyamat. Dániában is lefeleződött a termelők száma gazdaságossági és kulturális megfontolásból. Ezt kár a GMO számlájára írni. Az ember évezredek óta öntözött mezőgazdaságot csinál. Ami újabb dolog az magának az embernek a vízfelhasználása. A történelem során eddig nem voltak a szántóföldek szomszédságában 20 milliós városok angolvécével, zuhanyzóval. Ezek etetése itatása rengeteg erőforrást igényel. Ugyanazt a termést kevesebb területről kell összehozni mert a városok a termőterületek rovására terjeszkednek. Hiába fogy valahol a népesség, nálunk is mennyivel kitolódott a városok határa a nyolcvanas évekhez képest.

Tamáspatrik 2021.03.28. 12:47:13

@kunzoo: @MEDVE1978: Az indiai történetben a probléma szerintem sem a génmanipulált termék, (nagyüzemi mezőgazdaság anélkül is működik), hanem hogy az intenzív öntözéses gazdálkodásnak határt szabad a rendelkezésre álló víz és ez egyre nagyobb probléma lesz.
Kaliforniában például évről-évre apadnak a víztárolók, egyre szárazabbá válik, és ez alighanem Indiában is ez a trend, a HImalája gleccserei is zsugorodnak.
Nálunk is most épp aszályos tavasz van és tavaly is az volt, szerencsére utána csapadákos hónapok jöttek még időben.
A talajban levő vizekkel jobban kell gazdálkodni, ha sokan öntöznek, akkor a talajvíz szintje még tovább csökken.

BiG74 Bodri 2021.03.28. 17:43:59

@Tamáspatrik:
Amit én láttam, ott az volt a gond, hogy a hagyományos műveléstől eltérve átálltak monokultúrás termelésre, sok esetben eltérve a vidékre jellemző fajoktól. Egyre növekvő műtrágya és permetszer használat mellett is egyre csökkenő termény mennyiség mellett, csak az első néhány évben sikerült jó termést realizálni. Ráadásul intenzív vízfogyasztás mellett. Az eredmény leromló termőföldek és a megélhetéshez elégtelen termés mennyiség lett, nagymértékű kiadások mellett.

BiG74 Bodri 2021.03.28. 17:45:30

@BiG74 Bodri:
Néhány mellett kiszórható!

gigabursch 2021.04.10. 11:09:11

1.) Vegyszerek
Sokféle vegyszer került már betiltásra, pedig erősen elkénének.
Csakhogy a vegyszerhasználatot sok esetben nem mértékletesség és a tudatosság jellemezte, így közbe kellett lépni.
Példának okáért a Garlon egy nagyon jó vegyszer a bálványfa ellen (amit itt talán nem kell bemutatni), de teljesen más okok és túlhasználat miatt leállították az egész EU területén.
Arsenal dettó
Most a glifozát van soron, amit megint az értelmetlen túlhasználat okán tesznek jégre.

2) Mezőgazdasági táblaméretek, gépesítettség, hatásfok, támogatások
Szerintem ha témogatást adnak, akkor a maximális táblaméretet kell rendezni.
Az agrármérnök meg oldja meg a megfelelően sokmintás táblák logikus méretgazdálkodását, hogy az nagygépekkel is gazdaságos legyen.
Az erdőkben sem kis gépek dolgoznak (sőt!) aztán mégis meg tudják oldani a diverz területhasználatot...
süti beállítások módosítása