Ideo-logikák

Ideo-logikák

Hogyan zárkóztathatóak fel az elmaradott régiók?

2022. május 21. - Tamáspatrik

Elméletileg két módon érhető el ez a cél: a legfejlettebb régió meggyengítésével vagy a kevésbé fejlettek felhozatalával egyaránt csökkennek az országon belüli regionális különbségek. Magyarországon Budapest és a legkevésbé fejlett országrész (Észak-Magyarország) egy főre jutó GDP-je között 3,1-szeres a különbség, ami Közép-Kelet Európában teljesen átlagosnak mondható. Nyugat-Európában ez az érték jellemzően 2-2,5 között alakul az alábbi táblázat alapján, ahol azok az országok szerepelnek, ahol legalább 4 belső régiót különböztetnek meg.

nevtelen2_1.png

Adatok forrása: Wikipédia +itt + itt

Érdekes megnézni két olyan ország példáját, ahol szeretnek mindent leginkább a piaci folyamatokra bízni: az USA-ban még ha 3-3 legfejlettebb és legfejletlenebb tagállam átlagait is vesszük figyelembe, az arány 2,9 lesz, a briteknél pedig a 3 londoni régió 4,7 szeres (!) előnyben van a 3 legelmaradottabbakhoz képest, ami mindkét országban előre jelzi a jelentős vagyoni és életmódbeli különbségek miatt várható komoly társadalmi feszültségeket. Nagyon is indokolt tehát, hogy az EU külön pályázható forrásokat biztosítson az elmaradott térségek felzárkóztatására az egyes tagállamokon belül is, hiszen a szélsőséges rendszertagadó mozgalmak legtöbbször a gazdaságilag elmaradott régiókban kapnak lábra.

Nálunk a földrajzi értelemben vett különbségek csökkenő tendenciát mutatnak, hiszen a KSH szerint 2010-ben az arány még 3,8 szoros volt, ami tíz év alatt 3,1 szeresre csökkent. Ez jelezheti egyaránt azt is, hogy a konzervatív kormány kiemelt figyelmet fordított ezen régiók fejlesztésére és azt is, hogy jelentős mennyiségű EU forrást fordítottunk erre a célra, a két dolog nem is zárja ki egymást. (Amellett, hogy a statisztikáról közismert, hogy lényeges dolgokat mindig elfed, hiszen egy adott régión belül is lehet számtalan település, amelyek teljesen kimaradnak a fejlesztésekből, és tudjuk is, hogy ilyenek vannak nálunk is sajnos szép számmal.)

A régiók közelítésének azonban vannak lényeges korlátai is, az egyik a hálózatkutatók által feltárt jelenség, hogy a mai társadalmakban a csomópontokban összpontosul sok minden, a nagyvárosokban és azok környékén koncentrálódnak a fejlett technológiát alkalmazó cégek és a különféle szolgáltatások nagy része is, ami a területi különbségek növelésének irányába hat. A legjobb gazdaságpolitika sem képes kiegyenlíteni az egyes régiók közötti, eltérő gazdasági és életmódbeli sajátosságok okozta különbségeket.

Ami lényeges változást okozhat mindebben, azt életmódunk esetleges megváltozása hozhatja el, bár ilyen hatások a statisztikákban eddig még nem jelentek meg. Ilyen például a pandémia miatti home-office munkavégzés elterjedése, vagy már önmagában a járványoktól való félelem miatt is elképzelhető lesz tömeges kiköltözés a nagyvárosokból. Az idegenforgalom is nagyon visszaesett a járvány miatt az olyan nagyvárosokban mint Párizs, Prága vagy Budapest, ennek betudható gazdasági visszaesés miatt is „javulhat” ez a fajta statisztika, ha ezt egyáltalán javulásnak lehetne nevezni. Továbbá a háborús bizonytalanság is teremthet egy olyan divatot, ami a falusi életmód élelmiszertermelő sajátosságaira épül.

Jelentős korlátai mégiscsak vannak nálunk és a hozzánk hasonló szintű országokban a fejletlenebb régiók felzárkóztatásának, egyrészt annak a megkérdőjelezése, hogy az iparosítási politika folytatható-e tovább. Például, hogy kell-e ennyi autó vagy még több, szükséges-e rengeteg autópályát építeni, vagy (amit én borítékolhatnék), hogy a mostani szint is már luxus, amire az energiaárak robbanása is komoly hatással lehet, nem beszélve arról, hogy környezetvédelmileg is fenntarthatatlan. Ez azonban megint csak a jövő zenéje.

Napjainkban is létezik viszont egy olyan jellegű korlát, hogy ezekben a régiókban nem nagyon találni már olyan képzett munkaerőt, ami a gazdaság fejlesztéséhez szükséges lenne. Érdemes megnézni azokat az országokat, ahol a legfejlettebb és legfejletlenebb régiók közötti arányszám 2 alatt van: ezek elsősorban a skandináv országok és Ausztria. Az oktatási rendszer ezekben az országokban mind sokkal jobb minőségű mint brit, az amerikai vagy a magyar. Ebből adódik egy olyan következtetés, hogy a régiók további felzárkóztatásának módja az lehet, ha az oktatás és a szakképzés minőségén képesek leszünk javítani.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr5317837109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2022.05.22. 10:09:26

Kis hazánkban - de szerintem máshol is - azért ebbe az is belejátszik, hogy vidéken elsősorban nyugdíjasok élnek, mert az életminőség ugyan jobb vidéken - kivéve az orvosi ellátás színvonalát persze - ugyanakkor munkahelyek inkább városokban vannak. Másrészt, nálunk speciális helyzet a kisebbség akik anno amikor a gengszterváltás után pár évvel meg lehetett venni a panellakást, akkor megvették, aztán pár millióért eladták, õk pedig leköltöztek vidékre, mondván hogy a segílykét Szabolcsban is fel lehet venni. Ott aztán szépen elnyomorognak segélyből és lopásból, de ez utóbbi miatt épeszű ember / cég nemigen költözik oda. Ugyanakkor ezen a helyzeten az nemigen segít, ha az EU pénzéből felújítják a falu főterét.

Ami picit javíthatna a helyzeten, az a távmunka terjedése. Egy programozónak nem feltétlenül kellene pesten laknia, net vidéken is van. És ha a programozó vidéken lakik, akkor ott is fogyaszt - azaz a helyi piacról veszi Pl. a kajája jó részét. És persze ugyanez igaz egy rakás másik szakmára is - azzal a szemlélettel kellene egyszer és mindenkorra felhagyni, hogy azért utaztatjuk Pesten belül naponta órákon át az embereket, hogy a kisfőnök gyönyörködhessen a dolgozók tarkójának a látványában.

MEDVE1978 2022.05.23. 12:50:55

A területfejlesztés érdekes kérdés. Úgy gondolom, hogy a bekötöttség egy nagyon fontos szempont. Az emberek jelentős része úgy él és nagyon fontos szempont neki, hogy be legyen kötve a modern világ szolgáltatásaihoz, ez az alap neki. Ezek közül a legfontosabbak az egészségügy, oktatás, kiskereskedelem, szórakozási formák, hivatali ügyintézés. Az ember életkorától függően mindig mások lesznek fontosak, nyilván egy fiatal embernek fontosabb az oktatás, kiskereskedelem, szórakozási formák, mint az egészségügy, egy nyugdíjasnál pedig más a preferencia.
Én egész életemben Budapesten éltem, de egyre vonzóbb számomra egy egyéb magyar város is, mint mondjuk Eger, Keszthely, Székesfehérvár, Szeged stb. Ezek a városok ma nagyon közel vannak már életszínvonalban Budapesthez. A kilencvenes években, ha valaki elment ezekbe a városokba, általában jóval fejletlenebbek voltak Budapestnél, szolgáltatásokban, kiskereskedelemben. Ma már ez jóval kevésbé van így, kiskereskedelmi szempontból szinte ott vannak ahol a főváros, szolgáltatásban is komplex szintet tudnak nyújtani a megyeszékhelyek.
Tehát a megyeszékhelyek a legtöbb helyen egy komplex mixet tudnak nyújtani az ott és az agglomerációjukban lakóknak.
Ha az életminőséget nézzük, akkor tehát fontos cél lehet, hogy a megyeszékhelyekre bejutást segítsük, tehát az infrastruktúrát építsük ki. Így legalább a jobban fejlődő városok 30-40 km-es körzetén segíteni lehetne. Ez egyik oldalról jó szolgáltatási szintet jelent (pl: modern kórház, kormányablak, megfelelő mennyiségű és minőségű iskola stb.), a másik oldalon meg jó bejutási infrastruktúrát (busz, vonat, autóút). A másik oldalon bele kell nyugodni, hogy a gazdasági aktivitás -ahogy a cikk jól írja - hálózati csomópontokban magas és egy ilyen tökéletes csomópont maga Budapest. Ez nem feltétlenül "káros", vagy inkább nem biztos, hogy egy pozitív összegű, tehát minden résztvevő számára összességében hasznos játékban megváltoztatható. 100 éve, Trianon óta ez a helyzet és korábban bár voltak jelentős regionális központok pl: Kolozsvár, Kassa, Szabadka stb., azért Budapest már a dualizmus korában is jelentős volt.
Emellett lesznek területek, amelyek fejletlenek maradnak, mert irtózatos pénzbe kerülne a fejlesztésük. Ezek zsákfalvak, volt bányász és nehézipari övezetek sokfelé.

Nancsibacsi 2022.05.23. 21:47:29

@midnight coder: 5 éves az iroda bérleti szerződések - szóval várjál még 2-3 évet. A cégünknél 4:1 hibrid van (4 nap HO, 1 nap bent), az 1 napot igényli is a nép, de nyilván aki szegedről dolgozik az nem jön fel olyankor se Bp-re. Ehhez persze kellett az is hogy idén járt le az iroda bérleti szerződés és így egy kisebb, de sokkal jobb állapotban lévő irodába tudunk költözni kevesebb pénzért, mintha maradtunk volna a nagyban. A kisfőnökök lehet hogy szeretik nézni az alkalmazottakat (amúgy nem), de a tulajok meg szeretik számolni a lóvét, és irodára annyit költenek csak, amennyit muszáj. Plusz a heti 3 nap HO ma már alapelvárás - amelyik cég ezt nem nyújtja, oda fehér ember nem megy dolgozni...

Billy Hill 2022.05.25. 22:40:57

(Számomra az is érdekes, hogy Magyarországon egyes régióknak mennyivel jobb a "nyomor marketing tevékenységük", mint másoknak. Lásd BAZ megye vs. Baranya déli része / belső-Somogy. Már egy ideje szinte minden csecsemő is tudja, hogy az észak-keleti rész el van maradva, nagyon sok pénzt kell oda nyomni - ugyanakkor sokkal kevesebben vannak tisztában azzal, hogy hasonló nyomor megtalálható a Dél-Dunántúlon is. Csak nekik rosszabb az érvényesülési képességük, vagy "nem elég rossz" a sajtójuk, vagy nem tudom, mi lehet. Ti nem éreztek hasonlót, hogy Magyarország keleti része valahogy sokkal sikeresebben tudja "eladni magát" a központ felé mint megsegítésre szoruló környék?)
süti beállítások módosítása