Ideo-logikák

Ideo-logikák

Inflációs káosz

2023. február 05. - Tamáspatrik

Segítene nekem valaki azt a káoszt átlátni, hogy a bérek és fizetések mennyiben (nem) követték az inflációt? Jó lenne valami kis összefoglaló, hogyan állunk 2022 elejétől számítva, amikor az áremelkedés felgyorsult.

Magáról az inflációról szerintem nem nagyon érdemes vitatkozni, az okai eléggé ismertek, a 2022-es mértéke nálunk valahol 25% körüli vagy valamivel afölött alakult. Az élelmiszer drágult meg leginkább, az építőanyagok és az energia árnövekedése is az átlagot meghaladó mértékű volt, számos iparcikk és szolgáltatás ára viszont „csak” 10-15%-kal nőtt, valahogy így jön ki a matek.

Az is jól látható, hogy idén a mértéke 15% körüli lehet, de ha minden körülmény kedvezően alakul, akkor talán 10%-ra is lemehet. (A mezőgazdasági termékek, energiahordozók és nyersanyagok ára talán nem nő tovább, sőt csökkenő trendet mutat.) A megemelt fizetések most épülnek be az árakba, ami tovább gerjeszti majd az inflációt, viszont sokan vannak, akik már elérték vásárlóerejük határát, és nem tudnak többet költeni, ami az áremelkedéseknek is valamennyire határt szabhat.

Azt is tudjuk, hogy az állam számára sok szempontból előnyös lehet az infláció, hiszen növeli az ÁFA bevételeket, az adósságot pedig elinflálja, a hitelezők rovására nyilvánvalóan. A túlságosan nagy mértékű infláció viszont szétzilálja, kaotikussá teszi a gazdaságot és ha nem sikerül lejjebb vinni, akkor egyre többen fognak euróban számolni, kettős valutarendszer jöhet létre. A gyors inflációnak van egy olyan jellegzetessége is, hogy újrarendezi a jövedelmi viszonyokat, hiszen vannak területek, amelyek ezt tudják követni, mások viszont lemaradnak.

Érdemes külön foglalkozni a nyugdíjakkal is, nem tudom hogy a kalkulációm mennyire stimmel, tavaly 14%-kal nőtt, de ehhez jött még a 13.havi nyugdíj is, ami egy 8,5% emelésnek felel meg (abban különbözik csak a normál emeléstől, hogy év végén fizetik és a gazdasági helyzet romlása esetén bármikor visszavonható). Tavaly szerintem 22,5% emelést kaptak, idén 15%-ot, ami valószínűleg jobb mint a fizetések nagy részének növekedése, igaz viszont, hogy a kisnyugdíjasok többet költenek élelmiszerre és energiára, az effektív infláció az ő esetükben 30-35% simán lehetett 2022-ben. Egyébként pedig nem tudom, hogy a hatályos törvény alapján mennyit kellene, hogy kapjanak.

A minimálbér emelése általában irányadó lehet a gazdaság egésze számára. Ez tavaly 19,5% volt, idén 16%, illetve létezik még olyan is, hogy a „garantált bérminimum”, nem tudom  mért nem lehet nevén nevezni a gyereket, valójában ez a szakképzettek minimálbére, ami a tavalyi 19,5% után idén csak 14%-kal nőtt január 1-től.  A versenyszférában tavaly nagyon kevés cég adott 25%-os vagy annál nagyobb béremelést, főleg csak a nagy gyártó cégek tudták ezt megtenni, vagy például az élelmiszer kereskedők, akik tovább tudják hárítani a fogyasztóra. Ők nem csak az év elején, hanem esetleg év közben is korrigálták a béreket. Létezett (vagy létezik) még egyes cégeknél rezsipótlék is, ami az alacsony fizetési kategóriákban sokat számíthatott. Idén év elején is 15% vagy max. 20% lesz valószínűleg a legtöbb cégnél a béremelés mértéke tavaly január 1-hez képest, a keresetek vásárlóereje nem fogja elérni a tavaly év eleji szintet.

A megdöbbentő számomra a közszféra béreinek alakulása, és itt nem fogom kritizálni a kormányt, hogy mire költi a pénzt, mert ilyesmivel nem foglalkozom. A közalkalmazotti bértábla úgy látom, hogy a minimálbérhez igazodik, sokan csak minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapják. A pedagógusok közül viszont jelenleg sokan vannak, akik a minimálbérnél is kevesebbet keresnek, és csak az idei bérelemelésekkel javulhat a helyzetük valamennyire. A köztisztviselőkre más bértábla vonatkozik, ők úgy tudom, hogy még nem kaptak semmilyen fizetésemelést. A képet tovább bonyolítja, hogy a rendvédelmi dogozók fizetését viszont megemelték tavaly év közben, de az emelés mértéke titkos volt. (A választások előtti „fegyverpénz” a nagy összege  pedig hatalmas statisztikai anomáliát okozott az átlagfizetések számításakor.) Az ápolók az év közepéig kell, hogy kihúzzák, akkor kapnak jelentős béremelést, az orvosok pedig igaz, hogy most csak 11%-ot kapnak, tavaly viszont jelentős mértékben nőtt a fizetésük (%-os mértékben nem is ismert, hogy mennyire).

Amíg a versenyszférában nagyjából követhető, átlátható és elég jól kiszámítható, hogy mennyivel nőnek a fizetések az egyes cégeknél, az állami szférában dolgozók viszont ahhoz szoktak hozzá, hogy ha az államnak éppen sok pénze van, esetleg politikai okokból is támogatni akarják az adott területet, akkor sok pénzt kapnak (akár alapbérként, akár prémiumként), máskor viszont inflációkövető emelésre sem számíthatnak.

Amíg a fizetésünk emelkedése pár százalékkal marad csak el az inflációtól, azt még ki lehet gazdálkodni, például nem veszünk fel hitelt, olcsóbb élelmiszereket veszünk, háztartási gépek cseréjét elhalasztjuk, kevesebbet utazunk, stb., ha ez a visszaesés tartós és nagymértékű, az már gondot okoz.

Érdekes még a forintárfolyam alakulása: a versenyszférában nagyon sok cég exportál vagy euróban számol el, és mivel a cégek nagy többsége kevéssé automatizált, nagy bérhányaddal dolgozik, emiatt a gyenge forint segíthet nekik. Az államháztartásnak akkor jó az erős forint, ha a devizaadósság nagyon megnő, ez viszont az export orientált magyar cégeknek nem tesz jót. Az optimális persze az lenne, ha a magyar gazdaság gyorsan át tudna állni kevésbé munkaerő igényes gyártásra, ennek viszont nem nagyon látom még a jeleit gazdaságunk egyik területén sem. (Emiatt sem látszik célszerűnek jelenleg az euróra való átállás.)

A tavalyi és idei infláció a bérviszonyokat átrendezheti, és az is kérdés, hogyan fognak erre reagálni a dolgozók, lehetnek például tiltakozó akciók is, vagy növekedhet a munkaerőhiány egyes területeken. Emellett bizonyos területek le is épülhetnek vagy átalakulhatnak a gazdasági válságban, amiben jelenleg már benne vagyunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr1818041684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ozsetan 2023.02.06. 15:44:29

A kompenzációk során szinte minden esetben a tárgyévi átlagos inflációt tekintik irányadó mértéknek. Ez azonban alkalmatlan a valódi értékvesztés ellentételezésére, csak a tárgyévi veszteséget lehet vele pótolni. A következő évre vonatkozó tényleges értékmegőrzést az év első és utolsó napja közötti értékvesztési arány alkalmazása jelentené. Azaz - kerekített értékekkel - a 2022. január 1-i összeg nem 15, hanem 25 százalékos emeléssel lenne azonos értékű 2023-ban. (Feltételezve, hogy az idei infláció nulla.) Ha a 2023. a január eleji emelés csak 15 százalékos, a 2022-es inflációs vesztesség megtérült ugyan, de az idei évre a 10 százalékos reálérték vesztesség bekövetkezett. És valószínű, hogy az idei emelések is csak az idei inflációs vesztességet fogják pótolni, a már bekövetkezett 10 százalékost nem. Ahhoz, hogy 2024 első napján 2022-höz viszonyítva nullán álljunk, 10+ az idei átlagos inflációs mérték kellene. Erre viszont bizton nem számíthatunk. És megtakarításaink, várható juttatásaink 2022-es értékvesztését sem fogják pótolni a jellemző hozamaik.

Billy Hill 2023.02.19. 18:17:35

Érdekes az infláció és a forintárfolyam viszonya mostanság; volt ugye 440 HUF is 1 EUR, most 390 alatt van, ez 10+ százalékos "erősödés" - lát valaki bármit, ami 10%-kal olcsóbb lett az elmúlt hetekben? Gyengülő forintnál mennek fel az árak az egekbe, aztán ha esetleg visszakorrigál, akkor meg nincs kapcsolat? :-)

Tamáspatrik 2023.02.26. 13:47:57

@Billy Hill: Kellene, hogy látszódjon az árakban. Azt mondják a cégek, hogy a munkabéreket most emelték az év elején és emiatt nem tudnak csökkenteni.
süti beállítások módosítása