Ideo-logikák

Ideo-logikák

Kik kapjanak Kossuth-díjat?

2023. június 25. - Tamáspatrik

A Kossuth-díj 1963 óta csak kiemelkedő művészeti tevékenységekért adható, és ezt a szokást senki nem akarja megtörni. (A Rákosi-rendszerben például nem ritkán sztahanovista munkások is megkaphatták.) Azonban az hogy dönthető el, hogy tényleg ténylegesen kik a legjobbak az adott művészeti ágban? Szerintem egyaránt fontos, hogy az alkotásai közismertek legyenek és a szakmabeliek is a legjobbak közé sorolják. Ezeken túl egy harmadik kimondatlan feltétel szokott lenni az is, hogy a művész jelentős életművet mondhasson magáénak, a Kossuth-díj ennyiben mindenképp többet jelent, mint az egyéb művészeti díjak. Az sem túl szerencsés, ha túl sokan kapják meg, mert az értékét jelentősen csökkenti, - pontosan ez jellemző napjainkban is. Nem véletlen, hogy volt olyan időszak, amikor csak 2-3 évenként osztották.

A népszerűség önmagában nem elég, hiszen éttermi hasonlattal, erre alapozva a legsilányabb beltartalmú gyorsételek kapnák a legnagyobb díjakat, és a kultúrában sincs ez másként, a szappanoperák és a különféle giccses hatásvadász produkciók nézőszáma a legnagyobb. Népszerűség alapján például komolyzenész ritkán kaphatna díjat, hiszen a komolyzenei hangversenyeket sokkal kevesebben látogatják mint a könnyűzenei koncerteket, viszont a két műfaj előadói között tudásban ég és föld lehet a különbség. Ez nem jelenti azt, hogy könnyűzenei előadó ne kaphasson, például Szörényi Levente, Bródy János, Demjén Ferenc életükben legendává vált, komoly életművet alkotó és nagy hatású személyiségek, méltán megérdemelték. Azt viszont lényegesnek tartom, hogy olyanok kapják a díjat, akiket mindenki elfogad és a teljesítményük vitathatatlan. Ami manapság láthatóan nem így van.

Természetesen megérdemelhetik a Kossuth díjat olyanok is, akiket a nagyközönség nem annyira ismer, de a szakmabeliek, közöttük nagy előadóművészek sokat köszönhetnek nekik, a szakmai elismertségük kiemelkedő. Nem beszélve azokról, akik a közéletben nem vesznek részt, de egyes alkotásaikat ismerjük, ilyenek például az építőművészek.

A Kossuth-díjat esetleg többször is meg lehet kapni, nem látok ezzel problémát, de a „Kossuth-nagydíj” már számomra értelmezhetetlen kategória. Az viszont egy szempont lehet a díj odaítélésénél, hogy a jelöltek alkotásai olyanok legyenek, hogy nemzetközileg (létezik még ilyen szó?) külföldön is elismertek legyenek, vagy ha nem is ismertek, akkor is büszkén vállalhatóak.

Ha megnézzük a Kossuth-díjasok listáját dátum szerint, akkor gyanítjuk, hogy az utóbbi években a fenti szempontok csak részben érvényesültek. Úgy tűnik, hogy olyan politikai szempontok is előkerültek, mint a népi kultúra, az egyházi vonatkozások és a határontúliak előnyben részesítése, netán a politikai kapcsolatok, ezek sok esetben fontosabbnak bizonyultak mind az adott szakma, mind a közönség megítélésénél. Némi naivitással azt mondanám, hogy rendben van, hogy teljesítményük külön elismerést érdemel, de mért nem alapítanak számukra egy külön díjat?

A helyzet az olyan „kultúrharc által sújtott” területeken a legsúlyosabb, mint a színházi és filmművészet valamint a szépirodalom. Ezeken a területeken szinte kizárt, hogy liberális táborba sorolt alkotó kapja meg a díjat, akármilyen jelentős életművel is rendelkezik, teljesen függetlenül attól, hogy az illető egyáltalán politizál-e, mert a besorolás önmagában a fontos. Elég volt azt kimondani, hogy nálunk „illiberális rendszer” jött létre, ami a rendszer akármilyen szintű csinovnyikjai számára abszolút irányelvként szolgál. Ezek után nem fognak vállalni semmilyen kockázatot, hogy elmozdítsák őket a tisztségükből, sőt inkább minden adódó alkalommal a hűségüket fogják bizonyítani a díjak odaítélésével, akár túlteljesítve is az adott célt.

A magyar prózairodalom jelenlegi legnagyobb neveire pár példa: Háy János, Darvasi László, Bartis Attila, Dragomán György, Pintér Béla, Grecsó Krisztián, Tompa Andrea, Vámos Miklós, csak akik most hirtelen eszembe jutottak, de a sort lehetne még bőven folytatatni, közös bennük, hogy sajnálatos módon politikailag nem eléggé „vonalasak” ahhoz, hogy a legmagasabb állami kitüntetést megkapják.

Ezek után a Kossuth-díj jelenlegi jelentése nem más, mint egy jelentős pénzösszegű támogatás azon alkotók számára, akiknek a teljesítménye legalábbis számottevő, ha nem is feltétlenül kiemelkedő, viszont a politikai elvárásoknak is megfelelnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6718153146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása