Ideo-logikák

Ideo-logikák

Többé már nem a tankok a harctér urai?

2023. július 01. - Tamáspatrik

Az ukrajnai háborúban is érvényesülni látszik az az elv, hogy az előző háborúk domináns fegyvernemei már nem annyira képesek a jelenkori csatákat eldönteni, hiszen másfajta haditechnikákkal már jól felkészültek velük szemben.

Az egyik első közismertnek mondható, erős fegyveres alakulat a görög falanx volt, amit talán még a spártaiak hoztak létre és Nagy Sándor fejlesztett tovább. A gyalogos katonák pajzsainak szorosan záró sora többszörös túlerővel szemben is képes volt kitartani egészen addig, amíg az általában lovasokból álló elitegységek oldaltámadása szét nem zilálta az ellenség sorait. A római légiók is felszerelése és felépítése is lényegében ezt a hagyományt követte, győzelmeik nyomán a világ akkoriban legnagyobb birodalma jöhetett lére. A római légióknak is megvoltak azonban a gyenge pontjai, nem egy alkalommal teljes kudarcot vallottak, amikor a csatákban a kifárasztás és a bekerítés taktikáját alkalmazva ellenük, az ellenségeik egész hadseregeket semmisítettek meg.

A római birodalom vége felé jelent meg a harctéren a nyereggel és kengyellel felszerelt lovasság, ami jóval nagyobb támadóerőt biztosított: Lehetővé tette éppúgy a lóhátról való nyilazást, mint a páncélozott nehézlovasság kifejlesztését is. Ez egy jól ismert történet számunka is, hiszen a magyar könnyűlovasok rengeteg csatát nyertek meg egészen addig, amíg nem kellett közelharcba bocsátkozniuk az ellenség nehézlovasságával. Az ázsiai sztyeppék katonaságának főerejét nyilván a mozgékony könnyűlovasság, az európaiakét pedig inkább a jól felszerelt nehézlovasság adta.

A lovas harcmodorral szemben kifejlesztett fegyvernem volt többek között a késő-középkorban a svájci pikásoké, a zsoldos katonákat egyre gyakrabban szerelték fel hosszú szálfegyverekkel, és ezt követően nem sokkal később már megjelentek a gyalogos tűzfegyverek, a muskéták is. Ennek a korszakváltásnak sajnos mi is az elszenvedői voltunk Mohácsnál, amikor a lovasságunk támadása elakadt a lőfegyverekkel ellátott janicsárok sorfalánál. Évszázadokon keresztül a fegyelmezett alakzatokban mozgó gyalogsági alakulatok váltak meghatározóvá a csatatereken. Hamarosan azonban a lovassági harcmodor is megújult, az ellenséget lerohanó könnyűlovasság egyik első példájaként a magyar huszárok csapatai említhetők, és mások is törekedtek az utánzásukra, sőt a napóleoni háborúk idejében már a lovasság vált az egyik legfontosabb fegyvernemmé.

Az ismétlőpuskák megjelenésével ismét a gyalogság előnyére változott a helyzet, az újfaja fegyverzet 1866-ban már az egyik döntő tényezőnek bizonyult a poroszok oldalán, pár évtizeddel később pedig a géppuskák megjelenése már gyakorlatilag kivonta a lovasságot a háborúból. Sokáig nem is nagyon volt olyan fegyvernem, amivel áttörést lehetett volna elérni az ellenség soraiban, ezért az I. világháború egyfajta állóháborúvá fajult.

A helyzet változását az hozta el, amikor már páncélozott járműveket vetettek be nagy számban támadó alakulatként, ami köztudomásúan a II. világháború kezdetére tehető. A nehéz harckocsik száma és tűzereje döntött el akkoriban számos csatát, igaz viszont, hogy csak nyílt terepen, meghatározott időjárási körülmények között voltak alkalmazhatók.

A harckocsik tökéletesítése további évtizedeken keresztül tartott, ez a haderőnem a csúcsát valamikor a múlt század végén érte el, amikor az I. Öböl-háborúban a sivatagi viharként ismertté vált hadműveletben az amerikai tankok gyakorlatilag sebezhetetlennek bizonyultak. (Igaz viszont, hogy később a zsúfolt iraki nagyvárosokban már nem nagyon lehetett hasznukat venni.)

A mostani ukrajnai háborúban mintha megtört volna a harckocsik domináns szerepe a harctereken: először az orosz tankok bevetése járt nagy veszteségekkel, átütő eredmények nélkül, mostanában pedig a nyugati nehézjárművekre épülő ukrán ellentámadás az, ami nem nagyon tudja teljesen áttörni a megerősített orosz védelmi vonalakat. Megjegyzem, hogy a hadviselés lehet időként egy „kő-papír-olló” típusú „játék” is (sajnos nem játék viszont, mert emberéletekről szól), olyan értelemben, hogy minden haderőnemnek megvan a gyenge pontja, ami adott esetekben sérülékennyé teheti.

Nem kell különösebb katonai szakértelem néhány olyan feltűnő tendenciának a meglátásához, ami most a szemünk előtt kirajzolódik ebben a 21.századi háborúban. Így például felértékelődhet a tüzérség, ezen belül is a különféle rakéták és drónok szerepe, hiszen az előző háborúkkal ellentétben ma már GPS koordinátákra irányíthatók és a pályájuk is folyamatosan módosítható. (Ez szerencsére az elhárító rakétákra éppúgy érvényes lehet.) Az is látszik, hogy adott esetben érdemesebb lehet több olcsó fegyver bevetése néhány drágábbal szemben, mert az utóbbiak elvesztése nehezebben pótolható.

A mai hálózatokra jellemző, hogy csomópontokban koncentrálódnak, ami egy háborúban sérülékennyé teszi őket, itt főként az energetikai infrastruktúra létesítményeire gondolok: erőművekre, különféle vezetékre és elosztó központokra. Ezzel szemben egy decentralizáltabb energiaellátás, ami nagyobb szerepet ad a megújulóknak, ezen belül is főként a szél- és napenergiának, jóval kevésbé sebezhető lenne.

Az pedig már közhely, hogy a jövő háborúi alighanem információs rendszerek közötti harcokban dőlhetnek el, például abban, hogy ki mennyire képes megzavarni az ellenség számítógépes hálózatát, érvényesíti a propagandájának erejét, netán jobban használja fel a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket.

Az örök tanulság viszont a háborúkkal kapcsolatban az most is érvényes, hogy a háború akkor „jó”, ha rövid ideig tart, esetleg egy ütközetben már eldőlnek az erőviszonyok. A hosszú, felmorzsoló háborúknak viszont csak vesztesei vannak, és ez nem csak szólam, mert például a világháborúk után a győztes britek is mély gazdasági válságba kerültek mind a két alkalommal. Békét nem lehet egykönnyen létrehozni, ezért inkább kívánni lehet vagy reménykedni benne, hogy a harcoló felek ez esetben belátják, hogy hol vannak a lehetőségeik határai, ami kompromisszum-készebbé teheti őket és legalább egy tartós fegyverszünet megkötésére elég lehet.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr8218157630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.07.01. 20:38:37

Szépen összefoglaltad.

Akik ebből anyagháborút csináltak, azok az igazi háborús bűnösök!

Nietzsche. 2023.07.02. 11:17:34

Pont, hogy a harckocsik reneszánsza jött el. Ma a drónok, harckocsik és rakétarendszerek hármasa dönti el a szárazföldi háborúkat!

Nietzsche. 2023.07.02. 11:19:27

... és persze a légtér-birtoklás

MEDVE1978 2023.07.02. 12:13:09

Hát, sok mindent átugrik a történeti bevezetés, illetve sok helyen elnagyolt pontatlan. Például: a római haderők fő erejét az uniformizálás, egységesen jó kiképzés és jó minőségű felszerelés adta. A lovasság a római hadviselésben mindig csak kiegészítő szerepet játszott. Ennek köszönhető főként, hogy a keleti Szasszanida birodalmat (perzsák) a rómaiak már csak a nyugati birodalom bukása után, a hetedik században tudták legyőzni. A Szasszanidáknak ugyanis cataphractjaik voltak, páncélozott nehézlovasságuk volt már akkor. A bibliai 4 lovas legendája is ebből jön. A történeti felsorolás kihagyja mondjuk a vízi vagy levegőbeni hadviselést is.

A tankhadviselés igazából az első világháború végétől a második végéig volt primer fontosságú. Konkrétan a németeknél elsősorban. Ennek az ellenszerét viszonylag gyorsan megtalálták a szövetségesek, a légierővel. Bár a németek még 1944-ben és 1945-ben is viszonylag jelentős tankhaderővel rendelkeztek, ez semmit sem ért, mivel szénné bombázták őket felülről.
Persze erre lehet mondani, hogy a szovjetek rettenetesen sok tankkal rendelkeztek és ez jelentős szerepet játszott a második világháború megnyerésében a keleti fronton. Itt viszont inkább a haderő mértéke volt döntő, egyszerűen annyi T34-est gyártottak, hogy azok képesek voltak lerohanni Európát. Ettől függetlenül már akkor is megtalálták a németek erre az egyensúlyt, az olcsó és egyszerűen kezelhető Panzerfausttal, illetve már előttük a finnek a Molotov koktéllal.

A hadviselés fő prioritása a hidegháborúban leginkább a légierő és a rakéták voltak. Inkább a vadászgépek / bombázók / rakétát hordozó egyéb járművek versenyéről szólt. Az iraki háborúban nem a tankok, hanem a légierő volt kulcsfontosságú.

Ma már viszonylag könnyen nyomonkövethető, hogy az oroszok miért nem értek célt Ukrajnában és ez elsősorban nem az eszközökhöz köthető.
A háború első szakaszában az oroszok ejtőernyős kommandós akcióval megpróbáltak elfoglalni reptereket Kijev közelében. Elsősorban azért, hogy utána oda szállítsák az utánpótlást, elkapják az ukrán vezetést és ezzel "levágják a kígyó fejét", majd bábkormányt tudjanak hatalomba helyezni. Ezzel párhuzamosan persze elindítottak menetoszlopokat is, amelyek közúton értek volna Kijevbe.
Ez kudarcot vallott, így újraterveztek. A következő terv az volt, hogy bekerítik Kijevet, ekkor történtek a tömeggyilkosságok is. Ez sem sikerült.
A Kijev alóli visszavonulást követően jött a harmadik fázis, amikor Odessza felé akartak áttörni és elvágni Ukrajnát a tengertől. Ez a kikötők elvesztésével Ukrajna gazdasági ellehetetlenüléséhez vezetett volna. Ez is kudarcot vallott.
Ezután jött a megszállási övezet kiszélesítése és offenzíva, amelynek során pl: bevették végül Mauriopolt. Igazából ez a vége, mert az offenzíva befejezésével beásták magukat + néhány helyen (Bahmut) esetlegesen előrenyomultak. Közben különböző intenzitással bombáztak energiaellátási és civil infrastruktúrát is, de ez nem kapott óriási hangsúlyt.

Igazából nem a fegyvernemek fejlettsége vagy fejletlensége miatt akadtak el az orosz támadások, hanem a koncepciók bukása miatt. Az első koncepció Zelenszkij és az ukrán vezetés megölése és bábkormány volt. Ez azért bukott meg, mert nem sikerült elfoglalniuk a reptereket + Zelenszkijnek sikerüt elmenekülnie előlük. Ezt követően a kudarcot az orosz vezetés több hétig nem hitte el, ezalatt pedig az ukránok összeszedték magukat a kezdeti sokkból. Itt jött Kijev bekerítése, amit viszont már effektíven visszavertek az ukránok + kezdték megkapni a masszív amerikai / európai segélyeket is. Ezt követően mindig az volt az érzésem, hogy az oroszok nem tesznek elég erőt a támadásokba, minden félszívvel, félgőzzel indul meg. Az elején pl. a hadműveleti cél (bábkormány) miatt tudatosan visszafogták magukat a harci cselekmények során, utána viszont mintha az áttörésekhez kevés erőt szedtek volna össze.

Technológiailag az ukrán-orosz háború elsősorban a drónok előretörését hozza. A drónok viszonylag olcsók, jóval olcsóbbak az egyes tankoknál, amiket ki lehet lőni velük. Mivel az oroszoknál a tankokra alapult az előrenyomulás, ezért ez különösen látványos lett. Mivel mi a nyugati propagandakörben vagyunk, ezért a mostani ukrán előrenyomulásról nem nagyon tudni veszteségeket, de feltételezhető, hogy a nyugati tankok sem teljesítenek sokkal jobban. Anno olvastam egy olyan cikket, ami arról szólt, hogy izraeliek többek között azért nem akarják a csúcstankjukat exportálni Ukrajnába, mert kiderülne, hogy az harci körülmények között korántsem annyira sztár, mint amit az ára és a híre indokolna. Ugyanis a palesztinekkel folytatott harcokban sok minden kiderül arról, hogy egy ilyen tank hogyan teljesít mondjuk városi harcászati környezetben, milyen nehéz vagy könnyű mozgásképtelenné tenni, kilőni.

Tamáspatrik 2023.07.02. 12:50:46

@MEDVE1978: Igen, a légierő kimaradt, a többi is vázlatosan történt. Annak ellenére, hogy utánanéztem például a rómaiak harcászatának, nem akartam ebbe most belemenni. A II.vh. szerintem a keleti harctéren dőlt el, ahol a tankok száma volt az egyik fő tényező, és a T-34-es tűzereje nagyon erős volt, főleg sok volt belőle, ha nem is volt olyan jó mint a legjobb német tankok. A "Sivatagi vihar" hadműveletben viszont az amerikai tankok voltak a sztárok, nem tudták volna őket a T-72-ek kilőni, nem is próbálták meg egyébként. Ez a sztárszerep tört meg, igen szerintem is a drónok kerülnek előtérbe, mert olcsóságukhoz képest hatékonyak tudnak lenni. Eddig a háborúk jelképei szinte a tankok voltak, ez jutott először az eszünkbe ilyenkor, de ez most már változóban van.

Tamáspatrik 2023.07.02. 12:51:22

@MEDVE1978: Amúgy köszi a kiegészítéseket ezúttal is. :)

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.07.02. 14:05:49

@Nietzsche.:

Az extra drága harckocsik és extra drágán kiképzett 4-5-6 fős legénységüket is nagyon minimális kiképzésen átesett 1 ember, vagy gépezet is meg tudja semmisíteni töredék költséggel. Ez így valóban azok technológiai és gazdasági elavultságát jelentik. Ja és fejlesztik ezt a rendszert is:

www.youtube.com/watch?v=KgQAfNP0RNA&list=FL0WOq1x2WF_gY1g2yeUCDzA&index=23

larvar0 2023.07.02. 16:30:59

@vilagnezet.blog.hu: Nem is kell ennyire high-tech cuccokra gondolni, az oroszoknak bevált a hagyományos aknamező. A Bradley meg a Leopard gépek szépen robbannak fel a sima, olcsó, kutyaközönséges aknákon.

A hagyományos tüzérség is szépen teljesít, az oroszok végre megtanulták használni a drónokat felderítésre, nem lövöldöznek már a vakvilágba. Így a hagyományos tüzérség is felnőtt a modern harctér kihívásaihoz.
Az ellenséges amerikai M-777-es tarackokat, a lengyel Krab önjáró lövegeket meg az ukrán ultranacionalisták ellentűzradarjait olcsó Lancet drónok pusztítják.

Az számomra roppant meglepő, hogy az oroszok megkímélték az ultranacionalisták politikai központját, a kijevi rezsim kormányzati intézményeit. Ilyen botorságot az amerikai imperialisták sose követtek volna el. Ők egyből le szokták bombázni a parlamentet, hadügyminisztériumot, államfő székhelyét, hidakat, reptereket, vasútvonalakat, olajraktárakat, kikötőket, radarokat, meg minden ipari létesítményt. Szerbiában, Irakban, Líbiában is így jártak el. Az oroszok elfinomkodták a különleges katonai művelet első részét, ez sok katonájuk életébe került.
Talán mostanra már több az ukrán halott, mint az orosz. És ha a kijevi rezsim tartalékai kimerülnek, két generációnyi férfi elhullik, akkor talán a az amerikai gazdaik belátják, hogy kompromisszumos békét kötni nem az ördögtől való dolog.

Nietzsche__ 2023.07.02. 16:46:35

@vilagnezet.blog.hu: Nyílt harcmezei ütközetekben azért az nem úgy megy ez, ahogyan leírod. Csak BIZONYOS körülmények között olyan sima ügy a modern harckocsik kiiktatása.
Ami biztos: a harckocsik ideje még messze nem járt le. Nem véletlen, hogy a harcoló felek minden páncélosukat bevetik Ukrajnában, az oroszok még a muzeális régiségeiket is (T-55). Zelenszkij pedig szintén nem véletlenül könyörög nyugati harckocsikért

Nietzsche__ 2023.07.02. 16:49:23

@larvar0: Te is ruszomán vagy ahogyan olvasom. Te tudod erre a választ?
nietzsche.blog.hu/2023/07/02/miert_ez_a_nagy_ruszomania

gigabursch 2023.07.02. 19:03:57

@larvar0:
Akiknek ez üzlet, azokat sosem érdekli, hogy ki mit lát be, csak az, hogy csengjen a kassza.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.07.02. 21:34:29

@Nietzsche__:

Végiignéztem Nyuget-európai modern államok mai harckocsi állományát. Elég picikék lettek már mára.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.07.03. 06:57:42

Military Combat Tank Strength by Country 2023 | Countries Comparison by Army Tank Strength

www.youtube.com/watch?v=gtg0bbYR1ZI

Hollandia 18 db
Szlovákia 30 db
Portugália 37 db
Dánia 44 db
Szlovénia 48 db
Csehország 50 db
Norvégia 52 db
Ausztria 56 db
Horvátország 75 db
Svédország 121 db
Bosznia Hercegovina 124 db
Magyarország 176 db
Olaszország 197 db
Franciaország 222 db
Egyesült királyság 227 db
Finnország 229 db
Szerbia 242 db
Németország 266 db
Spanyolország 327 db ....

stb.

egyértelmű a darabszámok alapján, hogy a tankoknak leáldozott.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.07.03. 07:55:06

"Az pedig már közhely, hogy a jövő háborúi alighanem információs rendszerek közötti harcokban dőlhetnek el..."

Én úgy látom, hogy ez ma még nem annyira jelentős, mint amennyire hájpolják. Informatika ide vagy ida, területet csak fegyverrel és katonakkal lehet elfoglalni és megtartani.
süti beállítások módosítása