A szakirodalmat böngészve az egyetlen, ami leszűrhető (Wikipédia, Economist,Guardian, Reuters stb), hogy Európa kulturális-vallási összetételéről senki nem mer többet jósolni, mint hogy mi várható 2030-ra vagy 2050-re, de nem találtam olyan tanulmányt, amely 2100-ig előre tekintene. Az tehát sejthető, hogy milyen világ vár a gyermekeinkre, de arról hogy az unokáink élete milyen lesz, legfeljebb csak homályos elképzeléseink vannak. A kérdés eléggé bonyolult, és Európa különféle országaiban teljesen eltérő tendenciák jelentkeznek. Jelenleg a kontinensünk népességének 5%-a az iszlám vallású, a legmagasabb Franciaországban, ahol 7,5%-ot tesz ki. (Ennél valamivel több is lehet a magát nem iszlám vallásúnak mondó, de iszlám kultúrájú emberek száma.)

2050-re ez a szám legalábbis megduplázódik és eléri a 10-12%-ot, a bevándorlókkal együtt, tehát minden 8. vagy 10. lakos lesz muzulmán.

Mely országoknak nincsenek problémái?

A briteknél a bevándorlók a volt gyarmatokról jönnek, sok közülük hinduk vagy keresztény (pl. nigériai), az iszlám (főként pakisztáni) csak egy részét teszi ki. Ez hasonló az USA demográfiai összetételéhez, ahol a kulturális változatosság (kevésbé vallási elkülönültség) megoszlik az európai, latino (mexikói), afro-amerikai és ázsiai lakosság között. Minkét országban a népesség növekvő tendenciát mutat, amely állitólag a gazdaságra előnyös hatással van.

A spanyolok és portugálok Latin-Amerikából kapják a legtöbb bevándorlót, akik nagy többsége szintén keresztény.

A legtöbb ország ezzel szemben kulturális demográfiai feszültségekkel szembesülhet. A legnagyobb a gond a Balkánon, ahol vannak muzulmán többségű államok: Albánia, Bosznia, Macedonia, Törökország (európai része), amelyekben a népesség növekszik, ezzel szemben viszont erősen csökken olyan keresztény országokban mint Bulgária vagy Románia. Ha beleszámitjuk azt is, hogy az életszinvonal és az életkörülmények mennyire rosszak, akkor levonható a következtetés, hogy a Balkán továbbra is egy potenciális háborús tűzfészek marad.

Franciaországot a jelenlegi menekülthullám különösebben nem érdekli, a lakosság stabil, enyhén növekvő, és minden évben mintegy 100.000 menekült érkezik. Pár évtized távlatában előrejelezhető a helyzet az alábbiak miatt:

-Az ott élő arabok reprodukciós mutatója kicsivel jobb mint a franciáké, de meg sem közeliti az arab országokban élőkét. Közismert, hogy a szaporaságot a gazdasági környezet messze jobban befolyásolja mint a vallás.

-Az arabok jelentős része nem aktiv vallásgyakorló. A betelepülők mintegy tized része vegyes házasságokat köt, emiatt sem tartja meg a vallását.

-Az is fontos, hogy az iszlám és a kereszténység téritő ereje hogyan aránylik egymáshoz, amit senki nem tud előre jelezni.

Összességében elmondható, hogy a bevándorlók nagy része átveszi a befogadó ország kultúráját és erősen eltúlzottak azok a cikkek, amelyek a gyors iszlamizálódástól tartanak. Hosszabb távon lehet azonban, hogy igazuk van.

A németek, osztrákok és a skandinávok viszont gondban vannak, mert a lakosság fogy és elöregszik. Emiatt gondolták úgy, hogy a franciákhoz hasonlóan rövid távon megoldást hozhat, ha a lakossághoz képest 2-3 százalékkal több iszlám bevándorlót befogadnának, ami akár 3 milliónál is több embert jelent. Más kérdés, hogy könnyen elszámithatták magukat a menekülthullám intenzitása és nehezen kezelhetősége miatt.

Bajban van még továbbra is Kelet-Európa, ahol a népesség csökken, így például nálunk 2050-re 8 milliós szintet érhet el. Erre mifelénk viszont annyi a negativ tapasztalat és a félelem (amelyre a politika is rájátszik) a kultúrák egymás mellett élésével kapcsolatban, hogy jelenleg az állampolgárok többsége inkább a népesség csökkenését választja. Hiába szeretne ugyanis Orbán Viktor családbarát rendszert, a gyermeknevelés nálunk is mint minden ipari társadalomban, annyira nagy ráforditást jelent, hogy a hagyományos eszközökkel (!) képtelen a politika a szaporodásra jelentős hatást gyakorolni. Ennek hosszabb távon káros hatása van a gazdaság fejlődésére és a nyugdijakra. (Érdemes megjegyezni azt is, hogy a régiónkban a cigányság aránya nő, amely a legkevésbé termelőképes etnikum, a legkevesebb hozzáadott értéket állitja elő.)

Az európai összkép valahogy így néz ki, és 2100-ig azért sem tudunk tendenciákat előre jelezni, mert a gazdaság addig biztosan meg fog változni (az iszonyúan energiaigényes globális gazdaság ebben a formában nem lesz fenntartható), az életmódunk is változik, amely a családtervezésre is hatással lesz. (Annyi jól látható, hogy Európa egyes nagyvárosaiban a muzulmánok száma elérheti a keresztény vallásúakét, kisvárosokban és falvakban azonban aligha.) A Föld lakosságának népessége sem tud nőni ilyen ütemben, éppen az emelkedő élelmiszerárak, és ennek betudható éhséglázadások és polgárháborúk voltak a fő okai számos iszlám vallású állam (Sziria, Libia, Afganisztán) összeomlásának valamint a terrorizmus fellobbanásának (ISIS, Boko Haram Irak ill. Nigéria területén), amely a lakosság szaporodását igencsak visszafogja.