Ideo-logikák

Ideo-logikák

A „magányos nemzet” mítosza

2020. június 05. - Tamáspatrik

A magányosság egyéni szinten is leginkább egyfajta érzet mint tény, és magányos nemzet is leginkább az lesz, amelyik az akar lenni. A nagy magyar kesergés, hogy lám Trianon, ez is amiatt volt, mert magányos nemzet vagyunk… És itt nem tudunk más tenni mint széttárni a karunkat, belesüllyedünk az össznépi apátiába és zsákutcába jut a gondolkodás... A magányosság leginkább csak egyfajta érzet és kesergés, valóságalapja ugyanis zéró.

Herder jóslata, hogy a magyarság el fog tűnni a szláv tengerben ugyanannyira jött be mint bármilyen más hasonló jóslat, azaz semennyire. A szláv országok közül némelyek nálunk rosszabb demográfiai mutatókkal rendelkeznek, de nem különb e téren az egyik legnagyobb, nem szláv szomszédunk Románia sem. Az csak egy dolog, hogy a nyelvünk nagyon eltér az összes európai nép nyelvétől, de hogy ne lenne szövetségesünk az már távolról sem állja meg a helyét.

Inkább az volt a baj, hogy nekünk mindig volt fix szövetségi rendszerünk, leginkább az osztrák-délnémet vonal, amely katolikus többségű terület éppúgy mint minálunk. Románia szövetségesei ha voltak egyáltalán, akkor is távol voltak, mindig csak lavírozgatott a különféle nagyobb országok és birodalmak között. Mi viszont a dél-németekhez és osztrákokhoz mindig is erős gazdasági, kulturális és politikai szálakkal kötődtünk. Balszerencsénkre a fekvésük miatt ezek az országok többfrontos háborúra kényszerültek folyamatosan (Angliát például sosem fenyegette ez a veszély, de Oroszországot se nagyon), mi ennek a szövetségi rendszernek a legkeletibb tagjaként folyamatosan vesztes háborúkba sodródtunk, ami végül is igazságtalanul meghúzott határokhoz vezetett, még etnikai alapon sem indokolható módon. Nem mellesleg hátországunk se igazán volt, se nagy hegységek, ahová vissza lehetett volna vonulni.

Nézzük már meg, hogy melyik ország nem magányos? A hasonló nyelv semmit sem jelent. A lengyelek esetében pont a nagy szláv testvér Oroszország volt az, amelyik folyton gyepálta őket. A horvátok és szerbek értik egymást ugyan, de nem annyira szeretik, az egyikben a katolikus, a másikban a görögkeleti vallás a jellemző. A cseheket se lehet nagyon irigyelni, hiszen három oldalról németek veszik körül, szinte beékelődtek más jellegű kultúrákba. A franciák ős ellenségei a németek és angolok voltak, nem egyszer összefogtak velük szemben… Lehetne találgatni, hogy az olasz, spanyol, görög stb. országok közül melyik a legmagányosabb. Egyszerűen belátható, hogy mindegyik nép „magányos” valamennyire, de igazából egyik sem, mert erős gazdasági és kulturális szálak kötik őket másokhoz.

Az empátia, mások nézőpontjába való belehelyezkedés sosem volt az erősségünk politikai téren, ha az lett volna, akkor a trianoni tárgyalásra jóval felkészültebben megyünk és a többiek szándékait előre kiismerve több eredményt is érhettünk volna el. (Ez nem túl merész kijelentés, hiszen a zérót könnyű felülmúlni... Igaz ugyan, hogy ha nagyobb országban is élnénk mint most, attól még egy fikarcnyival se lennénk boldogabbak.) Az empátia most sem az erősségünk, nem gondoljuk, hogy más nemzeteket ugyanúgy sújthat a „balsors” mint minket. Amikor azt mondjuk, hogy „minket nem ért meg senki”, ez csak olyan mértékben igaz, amennyire mi megértőek tudunk lenni a más népeket ért csapásokkal kapcsolatban… A magyar közfelfogás és a külpolitika alapvetően mindig belterjes, befelé forduló volt, így szinte önbeteljesítő jóslat módjára működött, hogy „mindenki ellenünk van”.

Magányosság helyett mondhatjuk viszont, hogy az identitás egy teljesen természetes igényünk és mindig arról szól, hogy világos módon kifejezzem és megkülönböztessem magam másoktól, ami egyéni szinten éppúgy megvan mint a különféle csoportidentitások szintjén. A magyar kultúra pedig rendkívül gazdag a különféle identitásképző eszközökben, amelyek révén igyekszünk magunkat megkülönböztetni, lehatárolni a közelünkben élőktől.

Hogy hol vannak velünk rokon népek, amikor ez a kérdés amikor felmerül, szinte egyből rögtön a politikai manipuláció eszközzé válik, terméketlen iszapbirkózáshoz. A kérdést inkább fordítva érdemes feltenni: a kontinensünk keleti perifériáin egykor élt lovas vándor népek hagyományait, örökségét mely országokban fogják tudni leginkább felkarolni? A válasz erre, hogy igen, éppen nálunk lesznek sokan olyanok, akik fogékonyak erre, mert a mi kulturális hagyományainkban vannak meg leginkább ennek az életmódnak a nyomai Európát tekintve. Teljesen érthető dolog, ha egyeseknek az identitásuk része lesz az ilyen aszketikus lovas, íjász hagyományok ápolása, ami mindenképp pozitív tartamú (mindaddig persze, amíg nem használja eszközül a politika.)

A határainkon túlra került magyarok közül is aránylag sokan élnek olyan területeken (Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Délvidéken is van legalább egy-egy ilyen régió), amely őrzi a magyar identitását, nyelvét és kulturális hagyományait. Ráadásul a jelenlegi korszellem is kedvez a sokféleségnek, a kulturális színességnek. Az autonómia szép dolog, de sokféle módon lehet meghatározni a tartalmát, és amikor politikai kérdéssé válik az már reménytelen helyzet. Pont hogy csendben kell tudni támogatni őket az autonómia építésében, nem pedig látványosan és harsányan. A látványos politikai akciók semmit sem érnek, a dolgok a mindennapokban dőlnek el, nem pedig a kampányok során.

Sokan szeretnek minket vagy rokonszenveznek velünk, például a finnek vagy a lengyelek (az előbbi a nyelv, a másik a hasonló történelem miatt), az osztrákok egy felmérés szerint minket kedvelnek a legjobban, és jól tudunk velük dolgozni vagy épp a németekkel is. Sokan vannak olyanok is, akik titkon irigyelnek minket, részben azért is mert az EU tagja vagyunk, másoknak az itteni kultúra sokfélesége a vonzó, vagy éppen az életmódunk. (A természeti és klimatikus adottságaink szinte tökéletesek, legnagyobb gyengeségünk az emberi tényező, ami képes mindent elrontani.)

Ez egy politikai trükk, marketingfogás, a kicsi magányos nemzet képének sulykolása. Nem vagyunk magányos nemzet, sőt még a kérdésfeltevés és értelmetlen.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr5815743434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drizari 2020.06.07. 10:19:06

Magányos nemzet ... bullshit.
süti beállítások módosítása